Concorde: vége az aranykornak, jöhet a kijózanodás

Biztosan vége van a globálisan kedvező gazdasági környezetnek, amely példátlanul hosszú, négy évtizedes aranykort hozott – mondta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Concorde Értékpapír Zrt. háttérbeszélgetésén. 

Markáns fordulat jön – fogalmazott –, vége a tartósan alacsony infláció időszakának, a fejlődő gazdaságok gyors növekedésének és annak, hogy a kisebb-nagyobb válságok idején a jegybankok (a költségvetési politikát megtámogatva) mentőövet dobtak a gazdaság szereplőinek. 

De hogyan sikerült alacsonyan tartani az inflációt? 

Gyurcsik szerint kifejezetten szerencsés együttállás tartotta mederben a fogyasztói árakat. Egyrészt a kínai és a közép-európai régió országainak munkaereje bekapcsolódott a globális gazdaságba, évtizedeken át munkaerő-többletet generálva. Mindez párosult olcsó nyersanyagokkal és a különösen alacsony áron beszerezhető energiával. 

Az idén véget ért, 2009 óta szinte megszakítások nélküli időszak aranykor volt nemcsak a gazdaság szereplői, de a megtakarítók szemszögéből is, 

De ennek biztosan vége, most az eddigi piaci környezet tükörképe következik, ami pedig mindebben meghatározó kérdés: meddig szigorít a Fed. A Concorde elemzői egyetértenek abban: az amerikai jegybanki kamatpálya alakulásában nem az infláció alakulása az elsődleges, sokkal inkább a munkaerőpiacé. Ez pedig feszes, kétszer annyi a nyitott pozíció, mint az álláskereső, és

Nagy kérdés persze az is, hogyan alakul a belső fogyasztás az Egyesült Államokban, aggasztó ugyanis az elkölthető jövedelem jelentős visszaesése, miután egy mediánértékű lakás hiteltörlesztése havi ezer dollárról egy év alatt a duplájára nőtt.

Amerika nyer, a világ egy-két kivételtől eltekintve veszít

Látványos a dollár erősödése az elmúlt hónapokban, de a jelenlegi euró/dollár paritás korántsem veszélyes a kellőképpen zárt amerikai gazdaság számára, és ilyen szempontból az is előny, hogy az Egyesült Államok már nettó energiaexportőr. (Hasonló helyzetben van Brazília is, így a reál szintén jól teljesít.) 

Móró Tamás vezető stratéga hozzáfűzte, a mérleg másik nyelvén jóval többen találták magukat: többek közt Dél-Korea, Európa, köztük természetesen Magyarország, mindenhol aggasztó külkereskedelmi-mérleghiány tendenciákkal. Móró szerint ugyanakkor, ha hazánk energiaimport-költségei valahogyan csökkennének, akkor a globális ellátási láncok átalakulásának lehetünk az egyik nyertesei azáltal, hogy több ázsiai cég telepíti a térségbe az európai piac ellátására szánt gyártókapacitásait. 

Elsőkből utolsók – nem fest jól a részvénypiac

A 2009 óta az idei év elejéig tartó részvénypiaci emelkedést a Nasdaq 100 indextagok vezették, az akkori 1000 pontról 16-szorosára emelkedett a mutató – elevenítette fel Jónap Richárd, a Concorde portfóliómenedzsere. Az éllovasokból, a big tech óriásokból lettek a piac vesztesei, az év elejétől a Nasdaq 100 nagyobbat esett, mint a Covid-pánik idején. A szakértő szerint a 200 hetes mozgóátlag a kulcs, ez a fő indexet – S&P 500 – tekintve 3600 pontnál található. A 200 hetes történelmi léptékben is kulcstámasz, a 70-es években többször elesett, igaz, azóta csak 2001-ben és 2008-ban. 

Ami viszont szép a részvénypiacon, hogy az sem zárható ki, hogy az év végére új csúcsra repüljön az S&P 500, de erre kevesebb mint 5 százalék esélyt lát Jónap Richárd, és legalább egy ukrajnai békekötésre lenne hozzá szükség. Nagyobb a sansz arra, hogy inkább profitfigyelmeztetésekről szólnak a következő hetek, a folyamat már elindult, a sort a FedEx kezdte. Egészen durva visszaeséseket hozhat a harmadik negyedéves jelentési szezon, az S&P 500 hét szektorindexében (a 11-ből) már az összesített nyereség csökkenését várják az elemzők. 

A Fed most nem lesz támogató

De hiába jönnek profitfigyelmeztetések, a Fed részéről ezúttal nem várható segítség – folytatta a gondolatmenetet Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző. Egyébként bármit tesz a Fed, tökéletes lépés ezúttal nincs, az infláció alakulásához képest keveset, a gazdasági növekedés megtorpanásának kockázatához képest már eddig is túl sokat szigorított (az augusztusi infláció 8,3 százalékos volt éves alapon, míg az aktuális alapkamat 2,5 százalék). 

A Concorde szakértői a Fedtől paradigmaváltást várnak, a kamatemelési ciklus véget értével nem lesz szó lazításról, egész 2023-ban magas maradhat az alapkamat (még ha a Wall Street többsége továbbra sem hajlandó elfogadni ezt). A tartósan magas Fed-alapkamat azonban egyértelműen rossz hír a részvénypiacoknak, a dollár pedig tovább erősödhet, súlyosbítva a magas dolláradósságú államok gondjait. 

Nagyobb forinterősödést is hozhattak volna a hétvégi események

Ütött-kopott formában várta a forint a magyar kormány és az Európai Bizottság közti egyeztetéseket az országnak járó források lehívásáról. A hétvége történései pozitívumként is értelmezhetők – vélte Jobbágy Sándor –, hiszen eldőlt, hogy egy évre legfeljebb egymilliárd euró, makroszinten kezelhető összegtől eshet el az ország. Ezt akár nagyobb forinterősödés is követhette volna (csütörtökön a helyreállítási alappal kapcsolatban várható bejelentés). 

A magyar makrogondok enyhüléséről azonban nincs szó, nyárra például az energiaimport értékben triplájára nőtt 12 hónap alatt, de ez sem feledteti, hogy a fizetési mérleg romlása már a gázárválság kitörése előtt elkezdődött. Jobbágy szerint a forintpiac most a szeptemberi inflációs adatra vár, ami 20 százalék fölé nőhetett éves alapon, a rezsirendszer módosítása plusz 3 százalékpontot jelenthetett. A Concorde vezető makroelemzője 2023-ban éves alapon recesszióra, végig két számjegyű inflációs adatokra számít, utóbbi év végére csökkenhet 10 százalékra, és akkor már pozitív lehet a reálkamat. 

A kilátások a kötvénybefektetőket is óvatossá teszik, nélkülük pedig gyors forinterősödés sem várható, de 2022 végére lehet realitása a 390-es euró/forintnak. A jegybanki alapkamat csúcsa 14 százalékra várható, duplája a cseh és lengyel rátának. A forintnak segíthet, ha az ország spórol a gázfogyasztáson, 20-25 százalékkal sikerülhet visszavágni a felhasználást, ezzel a havi beszerzési költségek 1,5-ről 1 milliárd euróra mérséklődnének. A hírek szerint Magyarország megteszi amit tud, jelenleg is zajlanak egyeztetések az orosz szállítóval a halasztott fizetésről. 

A nagy kérdés, mibe fektessünk most – Zűrös lehet az ősz

A Concorde-nál a rövid kötvényeket favorizálják, a részvénypiaci befektetésekkel kapcsolatban a kivárás javasolt. A Prémium Magyar Állampapírok éves hozama jövőre 15 százalék körül alakulhat. Jelentős változást hozhat a részvénypiaci árazásokban, ha beigazolódik a várakozásuk, és a tengerentúli kamatsáv 2–5 százalék között stabilizálódik. 

A részvénypiacok újabb pofont kaphatnak ősszel, ha beigazolódnak a várakozások, és a túl nagy adóssággal rendelkező vállalatok csak sokkal magasabb kamatok mellett tudják refinanszírozni a hiteleiket (mikroszinten túl gyors és éles volt a változás a kamatkörnyezetben). Az uniós gázbeszerzés is könnyen szűkössé válhat, nem szabad elfelejteni, hogy Amerikában midterm választásokat tartanak, politikai megfontolásokból pedig dönthetnek a gázexport ideiglenes korlátozásáról. A Concorde szakértői az olajárhoz kötött gázárképlethez való visszatérést szorgalmaznák, a globálisan kereskedett olaj sokkal jobb benchmark, míg a gázpiacon kilencszeres árkülönbözetre is látunk példákat.