Forintnak ez is forint, és befektetésnek sem utolsó

Háború, magasabbra kúszó infláció vagy a részvény- és kötvényeszközök alulteljesítése idején törvényszerű, hogy sokan a hagyományos, biztosnak tartott menedéket kínáló befektetési termékeket keresik. Az arany és az ezüst a fő irány, de épp a nemesfémtartalom miatt a befektetési célú éremgyűjtéssel is többen kezdtek el foglalkozni idén – mondta a VG kérdésére Csóka Ferenc, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének elnöke.

De tulajdonképpen mindegy, hogy valaki gyűjtőszenvedélyből vagy alternatív befektetést keresve fordul a fémpénzek felé, már kezdőként érdemes tisztában lennie azzal, hogy csak a Magyar Nemzeti Bank programjában kibocsátott termékeket ajánlják a szakértők. Az egyesület elnöke szerint egyáltalán nem véletlen, hogy többen keresik most hosszabb távú befektetési céllal az emlékérméket: egyrészt az arany- és ezüstpénzeknek grammban meghatározott nemesfémtartalma van, 

ami azt jelenti, hogy a rajtuk szereplő névérték alapján lehet velük fizetni a boltban (nem érdemes), és az 1967 után piacra dobott érméket a kereskedelmi bankok és a jegybank is korlátlan mennyiségben beváltja, 

Csóka Ferenc szerint a kibocsátáskor (az MNB 2022-es programjában 28 érme található) még nem lehet tudni, mely sorozatok lesznek később igazán keresettek, ezáltal drágábbak; mindez nagyban függ a példányszámtól, a tervezőtől (többnyire szobrász, képzőművész). Speciális értéket képviselnek az aranypénzek, amelyek többnyire nagyobb névértékűek (50 ezer forint felett), és alacsony, akár csak néhány százas a kibocsátott példányszámuk.

Különösen az ezüst- és az aranypénzek iránt nagy a kereslet – mondta Csóka Ferenc –, nem is jut mindenkinek, a gyűjtők szenvedélyét és a kereskedők hasznát is igyekszik kordában tartani a kibocsátó, ezért egy tulajdonos maximum három példányt vehet a sorozat egy-egy eleméből. Innen kezdve a másodpiacé a terep, s ha nem fogy el az összes a kibocsátást követő három hónap alatt, onnantól kezdve 27 százalék áfa is rárakódik az árra, ez egyébként jó ösztönző, a rutinos gyűjtők nem is várnak sokat, hamar lecsapnak a kiadott érmékre. A másodpiacot tipikusan a gyűjtői aukciók, találkozók, illetve jellemzően a Vatera felülete jelenti.

 „A kutyás sorozat remek tematika, talán a sok kutyatartó gazdi miatt lett ekkora siker” – mondta az egyesület vezetője, aki hozzáteszi, van persze olyan pénzérme is, amelyre szerényebb az érdeklődés, ilyen az idén piacra dobott mRNS-vakcina tiszteletére kibocsátott is.

A gyűjtés egészen kis tőkével, akár 100 ezer forint alatti megtakarítással is elkezdhető, tartják a szakemberek, hozzátéve, hogy az emlékpénzvásárlás tulajdonképpen nem más, mint a papírpénz/számlapénz elcserélése ezüst- vagy fémérmére (a sorozat elemei rendszerint két részből állnak, a drágább az ezüstpénz, az olcsóbb az alumínium-bronz verzió).

Magyarországon körülbelül 10 ezren rendelkeznek hivatalos, az MNB által kibocsátott érmékkel, a forintidőszak előtti pénzek iránt egy sokkal szűkebb kör érdeklődik: az elmúlt ezer év pénzeinek értékét már tényleg csak szaktudással lehet felmérni, de a mai modern érmékhez kevésbé szükségesek mélyebb numizmatikai ismeretek.

Rossz tapasztalatokkal is járhat az éremvásárlás, de ezek nem az MNB-kibocsátásokhoz kötődnek, hanem számítógéppel tervezett, többnyire Kínában vert, itthon agyonreklámozott, ezüstözött/aranyozott hatású érmékhez, amelyek esetében a vételár 80-90 százaléka az ügynevezett „gyűjtői élmény”, a termékek nem visszaválthatók, és gyűjtői értékük sincs.