A Starbucksra nem hatnak a recessziós aggodalmak

Lefőzte az elemzői várakozásokat a Starbucks, amely 8,41 milliárd dolláros bevételt ért el üzleti évének október 2-án lezárt negyedik negyedében. Ez 3,3 százalékos bővülés, míg a Refinitiv elemzői ennek alig több mint a felét várták. Maga a teljesítmény ennél is jobb, mivel a negyedév csak 11 hetet ölel fel, szemben a bázisidőszak 12 hetes terminusával. 

Ez is benne van abban, hogy az 1,19 milliárd dolláros üzemi eredmény 18 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A tiszta profit végül 878 millió dollár lett. A Starbucks a 81 centes egy részvényre eső nyereségéből (EPS) 53 cent osztalékot fizet ki részvényeseinek. Ezt és a felvázolt jövőképet díjazta is a piac, a társaság részvényárfolyama a gyorsjelentést követően 3 százalékkal emelkedett.

A befektetőket a nyers számokon túl leginkább az izgatta, hogy a világ legnagyobb kávézóláncának élére átmenetileg, afféle válságmenedzserként visszatért Howard Schultz milyen stratégiát vázol fel a recesszió elleni küzdelemben. Nos, a kávézóláncot első vezérigazgatói korszakában, 1986 és 2000 között felvirágoztató Schulztól megkapták, amire vártak. Szerinte ugyanis

és ebben az internetes alkalmazásaiknak is fontos szerepe van. A cél ugyanis, hogy a Z generáció képviselőit, azaz a 2000 és a 2010 között születetteket minél előbb magukhoz láncolják. Bennük van ugyanis az a pénz, amit ügyes, testre szabott marketinggel könnyen ki lehet szedni. 

Amíg a rekordokat döntögető infláció és a globális gazdasági visszaeséstől való félelem közepette a McDonald’s, a Kentucky Fried Chicken, a Pizza Hit és társaik olcsó ételeikkel vonzzák magukhoz az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, a Starbucks kifejezetten a jómódúakra hajt.

A posztját utódjának, Laxman Narasimhannak jövő áprilisban átadó Schultz szerint ezeknek a fiataloknak a Starbucks iránti hűségük meglehetősen erős és könnyen formálható. Mára ott tartanak, hogy 

és – szüleiknek hála – meg is tudják fizetni a drágább ételeket-italokat, amelyeknek a kereslete továbbra is erős Észak-Amerikában. Ezt jelzi, hogy a tengerentúli egységek korrigált bevétele 11 százalékkal, 6,13 milliárd dollárra nőtt a negyedévben, amiben a sütőtökszezon és vele a Pumpkin Spice Latte visszatérése is közrejátszott. 

A forgalmat pedig újabb termékek piaci bevezetésével, kombinált hűségprogramok meghirdetésével és a kiszolgálás formáinak szélesítésével (drive-through és carry-out pultok kialakítása) 7-9 százalékkal reálisan bővíteni lehet a most indult új üzleti évben Howard Schultz vezérigazgató szerint. 

Hogy ehhez mennyivel járul majd hozzá Kína, a Starbucks legdinamikusabban fejlődő piaca, azt becsülni sem lehet a járvány terjedése ellen bevetett zéró tolerancia miatt. A most zárult negyedévben 776 millió dollár folyt be onnan, ami a várt 20 helyett csak 16 százalékos éves alapú visszaesés. 

Az elmúlt egy évben a kínai hálózat 661 kávézóval bővült, így a számuk 6021-re nőtt. Összevetésül: a telített amerikai piacon 428 egységet nyitottak ezalatt, a lánc pedig 15 878 egységből áll. Globálisan a Starbucks 1878 kávézóval gyarapodott, a számuk 35 711-re nőtt. A saját és a külsős üzemeltetésű kávézók aránya 51-49 százalékos.