BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megrángatta a kötvénypiacokat a kormányrendelet

A várakozások szerint az állampapírok felé áramlik majd az a befektetői tőke, amely eddig a kereskedelmi bankokon keresztül 18 százalékos kamatért a jegybanki betétekben pihent. Ha így alakul, tovább eshetnek a piaci hozamok, folytatódhat a kötvények szárnyalása.

Utoljára augusztusban látott szint – 7,5 százalék – közelébe csökkent hétfőn a 10 éves benchmark magyar állampapírok hozama, s kedden is ezen a szinten folytatódott a kereskedés a másodpiacon. A keddi elemzői kommentárok szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentését követően vett újabb lendületet a hozamok esése. (A kötvénypiacokon a lejáratig elérhető hozam csökkenése egyúttal a piaci kereslet növekedését, ezáltal az árfolyam emelkedését jelenti.)

kötvénypiac
Fotó: Shutterstock

A VG úgy értesült privát banki tanácsadói körökből, hogy 

a 10 éves magyar kötvény egyértelműen az elmúlt hónap befektetési sztorija, ahol naponta 3-4 százalékos nettó hozam volt realizálható egy jelentősebb hozameséssel járó napon, mint például hétfőn. 

Húszévente egyszer-kétszer fordul elő, hogy ilyen gáláns legyen a befektetőkhöz a kötvénypiac

Loncsák András, az Aegon Alapkezelő befektetési igazgatója a VG-nek elmondta, még mindig vannak jó beszállók a magyar kötvénypiacon.

Ismert, hogy a kormányzat döntése szerint intézményi befektetőknek és 20 millió forint feletti megtakarítással rendelkező lakossági ügyfeleknek nem fizethető magasabb betéti kamat, mint a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama (ez 11,95 százalék). Az intézkedés 2023. március 31-ig érvényes. Ma is tart 3 hónapos DKJ aukciót az Államadósság Kezelő Központ, a meghirdetett mennyiség 25 milliárd forint. 

Az OTP Elemzési Központ szakértői szerint a lépés a belföldi befektetők számára elérhető pénzpiaci hozamok korlátozását jelenti és a jegybanki betét irányából 

az állampapírok felé terelheti az érintett szereplőket,

ennek nyomán tegnap az éven túli szegmensben 70–90 bázispontos hozamesés történt. A lépés annyira váratlan volt, hogy a piac most azt találgatja, hogy reagál-e ma a jegybank a betéti kamatokat érintő kormányzati döntésre, a Raiffeisen elemzői szerint ez a forint piacán is hozhat nagyobb mozgásokat. 

 

Az Erste elemzői szerint az alapkezelők bankoknál elhelyezett betéteinek kamata eddig

elérhette a 17 százalékot is, mivel ezek az MNB 18 százalékos overnight betétében landoltak. 

A lépés akár a kereskedelmi bankok kamatbevételét is növelhetné, de valószínűbb, hogy az alapkezelői állományokból inkább az állampapírokba áramlik a tőke. „A lépés az OTP számára enyhén pozitív lehet, másrészt viszont a lépéssel sérül a jegybank monetáris transzmissziója”– írták. 

A legkritikusabb véleményt Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazta meg. Úgy véli, az intézkedés célja a hazai befektetők (főleg intézmények) átterelése az állampapírok felé, hogy az államadósság finanszírozása olcsóbb legyen. Hozzátette, a többes kamatrendszer nem túl hatékony és torzítja a gazdaságot, ráadásul a jegybanki hitelesség is sérült.

A piaci hozamok esése (a 10 éves papírok október közepén 10,9 százalékos hozam mellett forogtak, ez mára 7,5-re zuhant) kedvező a lakossági befektetőknek is: a csak számukra elérhető, s árfolyamkockázatnak nem kitett állampapírok kamatozása egyre vonzóbb, ahogy a piaci kötvényhozamok zuhanásba fordulnak. 
 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.