Ezek voltak az év legjobb befektetései a tőzsdéken

Az infláció, az energiaárak és a hozamok emelkedése volt az év sztorija a tőzsdéken, alapvetően ez befolyásolta a részvényárak alakulását 2022-ben – mutatott rá az évet áttekintő írásában Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. szenior részvényelemzője. 

A gyorsan emelkedő fogyasztói árindex nyomán szigorodó jegybanki politikák az Egyesült Államokban és Európában is a hosszú hozamok emelkedéséhez vezettek, mindez pedig átárazódást hozott a részvénypiacokon is. A legnagyobb 500 amerikai vállalat tőzsdei teljesítményét mérő S&P 500 az idén közel 16 százalékot esett, míg a vezető európai cégeket vizsgáló STOXX Europe 600 (amely 600 társaság teljesítményét figyeli) több mint 10 százalékot.

A nagy nyertes: energiaszektor

Európában és az USA-ban is idén az energiaszektor volt a nyertes: az S&P 500 energetikai szektorban tevékenykedő társaságai 54 százalékos pluszban vannak, az európai index energetikai társaságai 25 százalékos árfolyam-emelkedéssel büszkélkedhetnek. Nagy András szerint a gyors növekedésben nemcsak az energiaszektor számára kedvező fundamentális környezet játszott szerepet, hanem az is, hogy ezek a társaságok alulértékeltek voltak sőt, sok esetben még most is annak számítanak. Az elemző úgy véli, a nagy emelkedés ellenére a szektor még a mostani szintekről is növekedhet, az amerikai cégeket segíti például az USA és az EU közötti LNG-szállítások megindulása, amelynek a bevételi hatása jövőre és 2024-ben is jelentkezhet.

A nagy vesztesek: IT, kommunikáció, ingatlan

Az év nagy vesztesei közé a korábbi évek sikerágazatai kerültek fel: az informatikai és kommunikációs cégek a Covid lecsengésének áldozatai: az USA legnagyobb IT-vállalatai átlagosan 23 százalékot veszítettek az értékükből, a kommunikációs szolgáltatók (benne az olyan streamingóriásokkal, mint a Netflix) 38 százalékot estek, míg Európában a technológiai papírok 22 százalékos mínuszban vannak. 

Nagy András szerint mindennek hátterében a hozamok emelkedése is ott van: a növekedési papírok esetében ugyanis a befektetők általában nem a most még egyáltalán nem vagy alig létező profitot árazzák, hanem a jövőben várható potenciális nyereséget, amit viszont értelemszerűen diszkontálni kell a jelenre. 

Ráadásul a cégek eredménytermelő képessége is visszaesett az év elejéhez képest a Covid lecsengésének hatására, illetve a marketingköltések visszavágása is számos céget negatívan érintett a szektorban.

A hozamemelkedés hasonlóan hatott az ingatlancégekre is: az USA-ban 25 százalékot meghaladó mértékben estek a szektor cégei, Európában több mint 35 százalékkal. Ugyan az ingatlanárak érdemben nem változtak, a bérleti díjak – a várható bevételek – diszkontált értéke csökkent a hozamemelkedés következtében. Ráadásul új projekteket is nehezebb indítani a rosszabb finanszírozási környezetben, miközben a várható recesszió miatt a bérleti díjak növelése is nehézségekbe ütközhet.

A BÉT-en is az energiában volt a legnagyobb potenciál

A magyar piacon az Alteo és a Pannergy volt az év nyertese, ám a magyar társaságok valamivel lassabb árfolyam-emelkedéssel tudták követni a növekedési trendet. Az Alteo árfolyama több mint 50 százalékkal emelkedett az idén, köszönhetően a kiegyenlítői árak növekedésének. Ugyan a társaságot sújtja a piacra kivetett különadó, de a folyamatosan emelkedő árak lehetőséget biztosítanak számára, hogy újabb beruházásokat valósítson meg. Most jó lehetőségnek tűnik a megújuló energia teremelésébe fektetni, így a társaság növekedése stabil maradhat – mondja Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Jó lehetőségeket tükröz a Pannergy is, hiszen a földgázalapú hőtermelést geotermikus energiával kiváltó társaságok jövője a jelenlegi helyzetben elég biztosnak tűnik. A hőárak emelkedése mellett a Pannergy számára adott a terjeszkedés lehetősége, jól pozicionálva egy növekvő piacon bővülhetnek tovább.

Miró József szerint az energiaipar általános nemzetközi menetelése mellett inkább a Mol-részvények gyengébb emelkedése a meglepő: az idei növekedés 5 százaléknál se jár, holott a cég rekorderedményeket produkált. A társaságnak azonban a benzinársapka bevezetése, a finomítók ellátási és termelési nehézségeiről szóló hírek, valamint a különadók se tettek jót.

Sokszor még a jó eredmény is kevés volt a befektetőknek

A Richter esetében szintén meglepő a nullaközeli árfolyam-emelkedés: a cég történelmi rekordot ért el a nyereségességben (bár ennek részben egyszeri, a rubel árfolyamváltozásával összefüggő oka is van). A Cariprazine eddig is fontos támasz volt a cég eredményének növekedésében, ám az, ha az Egyesült Államokban Vraylar néven forgalmazott gyógyszert a major depresszió kezelésére is engedélyezik, több százmillió dollárral növeli meg a potenciális bevételt, már rövid távon is, amelyből a Richter mintegy 20 százalékkal részesedik.

Hasonlóan nehéz magyarázni Miró József szerint a Waberer’s 7 százalékos árfolyamesését: a nyereség itt is rekordközeli, miközben a társaság új vezetése sikeresen váltott stratégiát az elmúlt másfél-két évben, komoly transzformációt végrehajtva. A cég árelfogadóból áralakítóvá vált, kisebb flottával ér el stabil eredményt és árbevétel-növekedést, miközben a nemzetközi üzletágat is nyereségessé tette, és képes új akvizíciók segítségével tovább bővülni.

A Magyar Telekom 20 százalékhoz közeli esése a hozamok növekedésével magyarázható. Bár a cég árfolyama az amerikai és az európai közműszektor társaságainak stagnáló áraihoz képest alulteljesít, és a Magyar Telekom profittermelő képessége is stabil, a cégtől megszokott, nem túl jelentős osztalék a magyar állampapírok növekvő hozamához képest már kevésbé vonzó a befektetőknek.

Az OTP csaknem 40 százalékos esésében a különadók mellett az oroszországi kitettség játssza a főszerepet: bár a leánybank jól teljesít, eredményét a korlátozások miatt nem veszik figyelembe az értékeléskor az elemzők és a befektetők, hiszen az országból jelenleg nem lehet kihozni a pénzt. Az OTP teljesítménye ugyanakkor jó, a leánybankok profittermelő képessége mellett a magyar operáció is stabil, ám a különadók és a kamatstop elvitték a profit jelentős részét.

A forint gyengélkedése is rontja a magyar eszközök megítélését

A magyar piaci szereplők többsége általában is rosszabbul teljesített, mint az iparági társaik, a BUX annak ellenére van 10 százalék fölötti mínuszban, hogy a magyar tőzsdén a második és a harmadik negyedév volt a legnagyobb profitú három hónap a hazai parkett történetében. A P/E-értékeltség a sokéves átlag alatt van, amit csak részben magyaráznak a háborús helyzetből és az infláció növekedéséből adódó bizonytalanságok: a forint árfolyamának folyamatos romlása nem tesz jót a magyar eszközök megítélésének, a külföldi befektetők aránya 60 százalékról 40 százalékra csökkent (korábban 70-80 százalék volt), miközben a magyar befektetők egyre aktivabbak küldföldön – hangsúlyozta az Erste vezető elemzője. Miközben a lakossági befektetések aránya a korábbi 5-ről 15 százalékra nőtt, egyértelmű átrendeződés látszik a piacon, és számottevően nő a magyar intézményi befektetők szerepe.

A gyenge árfolyam-teljesítményben egyértelműen látszott az uniós pénzek érkezésével kapcsolatos bizonytalanság, ahogyan a magyar hozamok ingadozásában is. A tízéves német és a tízéves magyar állampapírhozamok közötti különbség (amivel a magyar kockázati felárakat jól lehet jellemezni) az ősz elején csökkent, tükrözve a hitet, hogy közel a megállapodás. Miró József szerint ez lesz a jövő évet egyik leginkább meghatározó tényező: ha a megállapodás nyomán lesz újabb hozamcsökkenés (amit az infláció mérséklődésének támogatnia kell), akkor