Felbolydultak az európai tőzsdék, a részvény már nem elég jó a befektetőknek
Viszontagságos év volt a tavalyi a tőkepiacokon, a befektetők ezt a saját bőrükön tapasztalhatták meg, de ezt támasztják alá az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) friss 2022-es statisztikái is.
A 35 európai tőzsdét – köztük a Budapesti Értéktőzsdét – képviselő szervezet adatai szerint tagjainak teljes piaci kapitalizációja 15 százalékkal esett vissza, a mintegy három tucat európai börzén jegyzett vállalatok összértéke 12,23 ezermilliárd eurót tett ki tavaly év végén.
Az elszálló inflációval és energiaárakkal, a gazdasági lassulással és az ukrajnai háborúval súlyosbított évben a kibocsátók száma 6 százalékkal csökkent, az év végén húsz híján kilencezer részvényből válogathattak a kereskedők.
Ez részben azért van így, mert a szaporodó kockázatok és a megugró piaci volatilitás mellett számos cég halasztotta el a tőzsdére lépést. Az elsődleges részvénykibocsátások (IPO) száma 70 százalékkal zuhant vissza a 2021-es csúcshoz képest, tavaly mindössze 162 új társaság jelent meg a börzéken, melyek negyedannyi forrást – 15,39 milliárd eurót – tudtak bevonni, mint az előző évben parkettre lépő társaik. A friss tőkéért folyó versenyben ráadásul a Porsche köröket vert a teljes mezőnyre, a Volkswagen konszern múlt szeptemberben önálló pályára állított leánya a források több mint felét egymaga elvitte.
Bár a tőzsdei kereskedési forgalom még a nagy piaci hullámzások mellett is viszonylag stabil maradt, az elsődleges részvénypiacokon 2 százalékkal csökkent a volumen – a befektetők 6,4 ezermilliárd eurót forgattak meg az európai börzéken –, és a tranzakciók száma is visszacsúszott egymilliárd kötés alá.
A befektetők ezzel párhuzamosan a hagyományos részvények felől a származtatott ügyletek irányába mozdultak el. Különösen az opciós és a határidős termékek iránt élénkült meg a kereslet, a részvények, az indexek és a devizapiaci kitettséget adó termékek esetében egyaránt mintegy 10 százalékkal nőtt a kereskedési volumen, és kisebb mértékben bővült a kötvényekkel kötött derivatív ügyletek összértéke is, egyedül az árupiaci derivatív termékeknél lanyhult az érdeklődés.
Kiemelkedően teljesített az európai kötvény- és ETF-piac is, az utóbbi instrumentumban rekordmennyiségű pénz fordult meg a FESE szerint, amely 2014 óta követi nyomon az erre vonatkozó adatokat. A tőzsdén kereskedett alapokkal (ETF) 563 milliárd euró értékben kereskedtek a kontinens befektetői, ami 15 százalékos éves bővülés. A 2020 óta megfigyelhető meredek felívelésben szerepe lehet, hogy a klasszikus részvénybefektetéshez képest számos kisbefektetőnek diverzifikáltabb és költséghatékonyabb opciót nyújt ez a termékkategória.
Ami a kötvénypiacot illeti, itt 6,4 ezermilliárd euróra kúszott fel a kereskedési volumen – beérve ezzel a hagyományos részvényeket –, ráadásul a befektetők ezekben a termékekben sokkal intenzívebben is mozogtak, az előző évinél 30 százalékkal több ügyletet végrehajtva. A 10 millió feletti tranzakciószám egyúttal új csúcs is.
Az alacsony kockázatú termékek népszerűsége még 2023 elején is töretlen, a legfrissebb adatok szerint a friss európai kötvénykibocsátások értéke alig több, mint három hét alatt meghaladta a 240 milliárd eurót, ezzel pedig már most új januári csúcsot állított fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.