Minden eszközt bevetettek tavaly a magánbefektetők, hogy kivédjék az inflációs sokkot

Az a ritka együttállás figyelhető meg, hogy egyéves visszatekintésben a részvény- és a kötvénypiacok (hosszú papírok) is lefelé tartottak, az infláció pedig több évtizedes csúcsra emelkedett. Ezek után milyen hozamelvárásokkal lehet találkozni az ügyfelek részéről, és az OTP Global Markets szakértői mit tartanak reálisnak?

A jelenlegi tőkepiaci környezetben, amikor magas az infláció, esnek a részvénypiacok, volatilis a forex piac és fokozottak a geopolitikai kockázatok, az ügyfelek számára a biztonság, a tőkevédelem kiemelten fontos, akárcsak a megtakarításaik reálértékének megőrzése – ezeket tartják most szem előtt a befektetési döntések meghozatalakor. 

2023-ban magas, két számjegyű hozamcél elérésére mutatkozik esély például a rövid oldali kamatok átárazódását lekövető pénzpiaci alapok, a magas, két számjegyű infláció ellen védelmet nyújtó, inflációkövető lakossági állampapír (PMÁP), a 9 százalék körüli fix hozamú, közép-hosszú lejáratú magyar állampapírok tartásával. Az utóbbit a stratégiai ajánlásnak megfelelően még csak kisebb tételekben veszik az ügyfelek, de a többi esetében már jelentős állomány mozdult el vételi irányba.

A devizapiacon látványos volt a dollár erősödése a vezető és a régiós devizákkal szemben. Véleménye szerint mennyire volt a dollár mozgása indokolt, várható-e 2023-ban visszarendeződés?

Az amerikai dollár 2022-es erősödésére nehéz lenne azt mondani, hogy nem volt indokolt. A mértéke, azaz hogy a dollárindex majdnem 15 százalékkal erősebb volt a hosszú távú átlagánál, talán vethet fel kérdéseket, de tekintettel arra, hogy az amerikai növekedés robusztusabb a világ nagy részén tapasztaltnál, valamint a Fed is hamarabb és határozottabban reagált az infláció drasztikus emelkedésére, még ezt a kilengés is igazolható.

Az elmúlt időszakban beérkezett amerikai inflációs számok jelezhetik azt, hogy az ottani pénzromlás mértéke elérte a fordulópontot, így van némi remény arra, az amerikai kamatok is a lokális csúcs környékén lehetnek. Ha ez a most pozitívnak tekinthető forgatókönyv valósul meg, akkor a piaci szereplők is reagálni fognak azzal, hogy megkezdik a jelenleg csúcsközeli, dollár melletti pozíciók tartós és trendszerű leépítését.

Akik azonban hosszabb és kilengésektől mentes árfolyam-erősödésre számítanak, vélhetően csalódni fognak. A reálgazdasági problémák: globális infláció, növekedés, az egyes országok költségvetési helyzete, kiegészülve a monetáris politikai kihívásokkal és a geopolitikai feszültségekkel, egy dologra jelentenek garanciát: a volatilitásra. Ez még akkor is így lesz, ha 

Amikor 2-3 százalék az infláció, talán kevesebbeket foglalkoztatnak a megtakarítások. Ha viszont az éves átlag 14-15 százalék, akkor szinte muszáj. Az OTP Global Marketsnél mi a tapasztalat: lett emiatt több ügyfelük, s ha igen mennyivel, illetve mennyivel nőtt a befektetett vagyon egy év alatt? Hogyan változott a kockázatvállalási hajlandóság?

Nagyon érdekes és tanulságokkal teli volt a 2022-es esztendő az inflációhoz való alkalmazkodás szempontjából. A három nagy értékesítési területünkön, bár a kiinduló helyzet ugyanaz volt, és mindhármon azt tapasztaltuk, hogy nőtt az ügyfélszám és a befektetett vagyon is, más-más alkalmazkodást figyelhettünk meg.

A magánbefektetői oldalon egyértelműen és drasztikusan megugrott az aktivitás, gyakorlatilag minden eszközosztályban. A megtakarítók – nagyon helyesen – nem hagyták, hagyják, hogy a mindenkinek komoly károkat okozó inflációs folyamatok erodálják a vagyonukat, és saját kockázati preferenciáik alapján folyamatosan keresik a befektetési termékeinket. Számokra lefordítva: a 2020–2022 közötti időszakban többszörösére nőtt az ügyfeleink száma.

A vállalati területen szintén megugró érdeklődésről, így megnövekedett ügyfélszámról tudok beszámolni. Az infláció mellett erősödő piaci volatilitás és a nehezebb hazai működési környezet ugyanakkor óvatosabb hozzáállást eredményezett. Természetesen a megemelkedett betéti kamatok kényelmes megtakarítási lehetőséget és az utóbbi években tapasztaltnál magasabb jövedelmezőséget biztosítottak a vállalati szektornak, így tulajdonképpen nagyon is érthető a reakció.

Az intézményi ügyfeleinkre szakosodott értékesítési üzletágunk számára is pezsgő volt a 2022-es év, itt is nagyot nőtt az ügyfeleink száma, és talán mondhatom, hogy a hazai szektort mára teljesen lefedtük. Ügyfeleink aktivitása is kiugró volt 2022-ben, folyamatosan keresték és igényelték a befektetési ötleteket, lehetőségeket. Úgy látom, hogy az intézményi vagyonkezelésben a nagyfokú volatilitás aktív, a szakértelmet és eszközallokációs döntéseket középpontba állító időszakot indított el, ami nagyon örömteli fejlemény.

A 2023-as külső környezet jobb lesz a tavalyinál?

Mindenképpen nyugodtabb évre számítok, habár tudom, hogy sokan nem értenek egyet velem. Természetesen előfordulhatnak, noha minimális valószínűséggel, olyan események, amelyek mindent felboríthatnak, de ezek az elemzők, a befektetők fejében mind ott vannak már.

Azt tapasztalom, hogy a piaci szereplők sokkal tudatosabbak lettek. Az elmúlt három év során megtanulták, hogy a befektetői döntések meghozatalakor olyan kimenetekre is számítaniuk kell, amelyekkel korábban alapesetben nem foglalkoztak volna. Ez nagyon fontos változás a hozzáállásban.

A jegybanki szigorítások is lassan átmennek a reálgazdasági folyamatokba, és a szükséges növekedési lassulás, egyes helyen recesszió, képes lesz lehűteni az áremelkedés ütemét.

Piaci oldalról az igazi kockázatot abban látom, hogy az inflációs trend fordulására nagyon gyors jegybanki reagálást prognosztizálunk: a piacon kitör majd a hurráoptimizmus, és szokás szerinte előreszaladnak a szereplők a pozitív kimenetek árazásában. De legyünk derűlátók, az ilyen piaci helyzetek nagyon jó esélyt teremtenek arra, hogy a tudatos befektetők a maguk javára fordítsák őket.

A befektetők milyen típusú eszközöket kerestek leggyakrabban?

A válasz röviden: mindent. Ez részben azért van így, mert a várakozások 2022-ben több esetben fordultak: volt, amikor a részvénypiaci esés, volt, amikor a kiugró hozamemelkedés tett vonzóvá egyes részpiacokat. A nagyfokú volatilitás a devizapiacokat is vonzóvá tette, így a tőkeáttételes derivatív ügyletek iránt érdeklődők szintén nagyon aktív évet zártak. Emellett a kamattermékek is nagyon attraktívnak bizonyultak, így nem szívesen emelnék ki egyetlen termékkört sem, mert mindegyik esetében jelentős befektetői érdeklődést, érdemi forgalmi felfutást tapasztaltunk.

A magyar kötvénypiacon az elmúlt hónapokban nagy mozgásokat láttunk. A tízéves hozam 10,9 százalékról jött le 8-9 százalékra. Hogy látja, már érdemes venni a hosszú, fix forintkötvényeket, vagy a változó kamatozású (Bubor-követő és PMÁP) és a rövid DKJ-k teljesíthetnek jobban?

Azt tapasztaltuk, hogy 8-9 százalékos hozam környékén a hosszú magyar papíroknak jó a megítélésük, keresik a befektetők. Általában azért veszik, mert úgy gondolják, hogy lehet vele érdemi reálhozamot elérni tízéves időtávon a várható infláció felett. Ugyanakkor az álláspontom sokkal kevésbé szilárd e tekintetben, mint akár fél évvel ezelőtt volt. Ennek oka a hazai inflációs mutató: ez a legrosszabbak között van, nemcsak a nagysága, hanem az összetétele és az elmúlt években tapasztalt alakulása miatt is. Véleményem szerint a hazai inflációs mutató önmagától már nagyon nehezen fog normalizálódni, aktívan tenniük kell a döntéshozóknak azért, hogy a hazai helyzet változzon. 

Addig, amíg a kedvezőbb áremelkedési folyamatok elindulnak, a befektetők általában szívesen vásárolnak a portfóliójukba PMÁP-ot is. Ezzel az esetleges rosszabb inflációs forgatókönyvek megvalósulása esetén is stabilizálhatják a portfóliójuk hozamát.

Hol lehetnek most jó beszállók a vállalati kötvénypiacon?

A befektetők elkezdtek nagyon aktívak lenni ezen a területen. A szigorodó jegybanki politika és az emelkedő hozamkörnyezet idején általában jó lehetőségnek tartják az emberek a devizakötvények piacát, azt látjuk, hogy a régiós kibocsátók devizakötvényei újra jelentős hozamfelárral forognak a nyugati kibocsátókkal szemben.

Sokan talán még nem is figyeltek fel erre, de a hazai kereskedelmi banki szektor szereplői új típusú kötvények kibocsátását kezdték meg az Európai Unió bankhelyreállítási és -szanálási irányelvével (BRRD) összhangban, a hazai szanálási törvény alapján.

Ezek a papírok a ténylegesen futott kockázathoz képest is komoly felárat kínálnak a befektetőknek, tekintettel arra, hogy 

Ha valaki részvény típusú befektetést keres, hol érdemes befektetnie: növekedési papírok, magyar blue chipek, régiós részvények?

A részvénypiaci esések kapcsán kétféle viselkedést tapasztalunk. A kockázatvállaló, trading szemléletű emberek általában a jelentős eséseket használták ki vételekre néhány közkedvelt részvényben, miközben a kockázatosabb befektetési alapok értékesítése volatilis környezetben általában csökkenni szokott. Ezzel párhuzamosan úgy látjuk, hogy a strukturált típusú eszközök, mint a kétdevizás termékek, újra fénykorukat élik a volatilitásban, a hozamkörnyezetben bekövetkező változás miatt is. Egyfelől azért, mert magas fix hozamot és/vagy tőkevédelmet garantálnak, másfelől egyedülállóan rugalmasak és már kis összegtől is elérhetők.

Az európai, illetve a tengerentúli részvénypiacokon is tapasztalható esés kedvező beszállási lehetőségeket nyújt a magasabb kockázatot vállaló ügyfeleinknek, de a megfelelő iparágak és szegmens kiválasztása ezen egyedi részvények esetében is kiemelten fontos. A gyorsan változó piaci környezet, illetve a szigorú monetáris politikák miatt nem számítunk a korábbiakhoz hasonló trendszerű mozgásokra.

A forintmegtakarítások relatíve jó teljesítéséhez az is kell, hogy ne lássunk magasabb euró-forint árfolyamot. Véleménye szerint 2023-ban hol lesz az euró-forint átlagárfolyama?

Mivel a piacok és a világgazdaság tekintetében a jelenlegi várakozásoknál némiképp pozitívabb évre számítok, ráadásul a hazai inflációs folyamatok erősebb forintárfolyamot kívánnak meg, ezért a hazai fizetőeszköztől kisebb mértékű erősödést várunk. A mértékre döntő hatást gyakorol az MNB monetáris politikája, de a jelenlegi extrém magas szinteknél alacsonyabbak várhatók. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a megemelkedett energiaszámlát sem, amely új egyensúlyi szintet kell hogy meghatározzon a forintnak.

Mi vár a befektetési szektor szereplőire, ha mégis recesszió jön magas inflációval? Kézenfekvőnek tűnik, hogy ilyen környezetben csökkenhet a lakosság pénzügyi vagyona, ugyanakkor az is lehet, hogy többeket kezd el foglalkoztatni, hogy megtakarítsanak.

Természetesen ennek a forgatókönyvnek is reális esélye van. Ebben a helyzetben a jegybankoknak szigorú monetáris politikai feltételeket kell fenntartaniuk az infláció elleni küzdelemhez, tehát a jegybanki ráta hosszabb ideig lesz magasabb, és a kötvénypiaci hozamszintek is magasabban ragadnak. 

A stagflációs piaci helyzet eredménye az lehet, hogy a részvények nem fognak különösebben jól teljesíteni, a veszteségeket pedig a kötvények sem lesznek képesek ellensúlyozni. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a befektetők elég időt szánjanak arra, hogy tudatosan és kellő körültekintéssel járjanak el a befektetési döntéseikben. Ahogy 2022-ben, úgy idén is lesznek olyan befektetési sztorik – függetlenül a környezettől –, amelyek képesek lesznek a vagyonunk értékállóságát garantálni, megóvni, akár gyarapítani.