Egyáltalán nem olcsó az államnak a magyarok kedvenc állampapírja, de vélhetően maradnak a PMÁP-kondíciók

Bár nincsenek kőbe vésve a jelenleg magasan legnépszerűbb lakossági befektetésnek számító Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kondíciói, a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők véleménye szerint nem várható érdemi módosítás a feltételekben. Pedig az állampapírok kibocsátója – a magyar állam – láthatóan nem ódzkodik attól, hogy kisebb módosítások után dobja piacra a lakossági kötvények (PMÁP és annak eurós változata) új sorozatát. Ilyen módosítás volt a hosszabb lejáratú PMÁP futamidejének felemelése hatról hét évre, vagy néhány hete az eurós állampapír lecserélése az új termékre, az EMÁP-ra. 

A márciusban kivezetett Prémium Euró Magyar Állampapír helyébe lépő Euró Magyar Állampapír több szempontból eltér elődjétől: más a futamidő, nem tartalmaz kamatprémiumot és inflációkövetés helyett az Euriborhoz indexált a kamatláb.

Felmerül a kérdés: kell e számítani arra, hogy ha a jelenleg forgalmazott forintos lakossági állampapírok értékesítési kerete elfogy, a helyükbe lépő új kötvények kondíciói is változhatnak? Az eszköztár széles, lehet szó a PMÁP kamatprémiumának csökkentéséről (volt már rá példa a múltban több alkalommal), a visszaváltási árfolyam módosításáról, és a futamidő is változhat a mostani négy, illetve hét évről. 

A változtatás mellett szóló érvek közt a legfajsúlyosabb a kamatkiadás. Március közepén több mint 5200 milliárd forint volt a kint lévő PMÁP-állomány, amelynek a kamatterhe egy évben 833 milliárd forint, 16 százalékos éves kamatozással kalkulálva (eltekintve attól, hogy nem mindegyik sorozat 1,5 százalékpontos kamatprémiummal volt megvásárolható). A kamatteher azért is lényeges kérdés, mert ha beigazolódik az MNB és a piac várakozása az inflációról, és a lakosság hasonló ütemben vásárolja a PMÁP-ot, mint tette azt eddig, akkor a kamatkiadás jövőre a jelenleginél jóval magasabb lehet.

Így látják a kérdést a szakértők

Láng András privátbankár, SPB Befektetési Zrt.:

A jelenlegi kamatkörnyezetben elkerülhetetlen az állami kamatkiadások emelkedése. Az MNB költségvetési jelentése szerint 2022-ben a kamatkiadások a GDP 2,8 százalékát tették ki, a jegybank pedig 2023-ban 3,2 százalékos kamatkiadásra számít. A 2023-as kamatkiadás azonban a becsült értékhez képest jóval magasabb lehet, ha a lakossági inflációkövető állampapírok állományának növekedési üteme nem lassul. 

A forgalomban lévő Prémium Magyar Állampapírok 4 és 7 éves lejárattal rendelkeznek. Kamatfizetésük típusa változó, mértéke a kamatfizetést megelőző év átlagos inflációja feletti 0,75, illetve 1,50 százalékos prémiumot nyújt. A kötvények jelenlegi kamata 15,25 százalék, illetve 16,00 százalék. Abban az esetben, ha az optimista becslés szerint az infláció mértéke idén év végén egy számjegyű lenne, akkor az idei év átlagos inflációja körülbelül 16 százalékos lesz, tehát ezek a kötvények 2024-ben is magas kamatot fognak fizetni. A két év magas kamatfizetés után azonban a kötvények kamattartalma az infláció mértékével csökken majd, így lejáratig számítva olcsóbb lehet a finanszírozásuk, mint ha az akkori aktuális kamatkörnyezetben bocsátana ki új kötvényt az állam. Mindehhez az kell, hogy a lakosság lejáratig tartsa a most megvásárolt PMÁP-okat. 

A közeljövőben a PMÁP konstrukciójában nem számítok nagyobb változásra, véleményem szerint az állam kénytelen „elfogadni” a magas kamatokat az idei és a következő évben. 

Ebben az esetben a jelenlegi háromhavi 16,30 százalékos BUBOR mellett még nagyobb lenne a kamatteher idén. Ha pedig a jelenleginél sokkal rosszabb kamatkondíciókkal rendelkező kötvényt dolgoznának ki, akkor a magas kamatkörnyezetben a lakosság egyszerűen nem vásárolná meg a lakossági sorozatokat, ami átalakítaná az állam adósságszerkezetét.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője: 

Nincs kétség afelől, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a finanszírozás nem olcsó, sem a Magyar Nemzeti Bank, sem pedig a költségvetés szempontjából. A lakossági állampapírok kamatterhe is jelentős, de nem gondolom, hogy fenntarthatatlan lenne a finanszírozásuk. A jelenleg forgalmazott 7 éves futamidejű Prémium Magyar Állampapír idei (jövőre fizetendő) kamatlába 16 százalék, ez tekinthető annyira attraktívnak, hogy a lakossági papírokon belül a PMÁP-ok jelenleg is rendkívül magas arányának további emelkedésére lehessen számítani. 

Ami viszont szükségszerűen lassulni fog, az a PMÁP-állomány növekedési üteme, a lassabb bér- és hitelkiáramlás alapján ez borítékolható, bár meg kell jegyezni, hogy a szofisztikáltabb megtakarítók vélhetően tőkeáttételes PMÁP-befektetők. A várakozásunk szerint idén 18,6 százalékos lesz az átlagos infláció, jövőre pedig 3-5 százalék, tehát a 2025-ben kifizetendő PMÁP-kamat 4,5-6,5 százalék körül alakulhat, ennek a hozamnak már reális alternatívái az osztalékfizető részvények vagy az ingatlan-bérbeadás. 

A változtatást persze nem lehet kizárni, nemrégiben lépett is a kibocsátó, elég csak a PMÁP-futamidő megnövelésére gondolni 6-ról 7 évre, vagy a Prémium Euró Magyar Állampapír kondícióinak megváltoztatására. 

itt nagy a kibocsátó mozgástere, például a visszaváltási árfolyam módosításával. Hosszabb távon pedig az a fő kérdés, hogy a lakossági megtakarítások továbbra is az állampapírpiacra összpontosulnak, vagy a bankrendszer beszáll a versenybe, és képes lesz alternatívát felmutatni a befektetőknek.