A régióban sincs párja a Molnak, ha osztalékról van szó

Kedd este a Mol igazgatósága is közzétette osztalékjavaslatát, ezzel teljessé vált a kép a legnagyobb magyar tőzsdecégek idei részvényesi juttatásait illetően. A magyar olajtársaság rekordszintű, részvényenként 350 forintos ajánlata nemcsak a magyar parketten, hanem a régió meghatározó tőzsdei cégei között is gálánsnak tűnik.

A Mol részvényeit jelenleg 13 százalékos hozamért lehet megvásárolni, ami nem csupán a 10 éves magyar állampapír 8,5 százalékos hozamát, illetve a három másik legforgalmasabb magyar részvény ajánlatát múlja felül, de még a környező országok meghatározó papírjai között is kiemelkedőnek számít.

A tavalyi eredmény után fizetendő részvényesi juttatásról ugyan még nem döntött az összes cseh, román és lengyel nagyvállalat, ám körükben keresve sem találni két számjegyű hozammal kecsegtető részvényt.

Különösen a keleti szomszédba áttekintve, mivel a legnagyobb román hitelező, a Banca Transilvania hét év után először nem fizet készpénzes osztalékot, tavalyi profitjának egy részét inkább tőkeemelésre és részvénykibocsátásra fordítja, de kifizetés nélkül maradnak a Societe Generale helyi leánya, a BRD tulajdonosai is. Az ugyancsak a pénzügyi szektort képviselő román befektetési alap, a Fondul Proprietatea részvényei 2,3 százalékos osztalékhozammal forognak.

A lengyel nagybankok egyelőre még adósok az osztalékjavaslattal. Közülük a PZU már jelezte, hogy adózott nyereségének legalább felét tervezi visszaosztani, a PKO Bank és a Bank Pekao pedig a lengyel jegybanktól zöld utat kapott, hogy a 2022-es profit legfeljebb 50, illetve az utóbbi esetében 75 százalékát kifizesse befektetőinek.

A cseh bankok ellenben kifejezetten bőkezűek, a Komercní Banka 60,4, a Moneta Money Bank pedig 8 koronás kifizetést ajánl a befektetőknek, mostani árfolyamon bő 8, illetve 9 százalékos hozammal kecsegtetve. A juttatást ráadásul – a magyar és a lengyel cégekhez képest – egész korán, május végéig kézhez is kaphatják a részvényesek.

A többségében állami tulajdonú közműcég, a CEZ brutális, 78,4 milliárd koronás (1284 milliárd forintos) korrigált nettó nyereséget ért el tavaly, ez akkora összeg, amelyből akár a teljes Richter csoportot is felvásárolhatná a vállalat. Daniel Benes vezérigazgató rekordosztalékot helyezett kilátásba, a pontos összeg bejelentésére azonban még várni kell. A J&T Banka elemzői papíronként 117 koronás osztalékot valószínűsítenek, ez közel 11 százalékos hozam lenne.

A Mol szektortársai is igazán bőkezű részvényesi juttatást kínálnak a régióban, ami az energiacégek tavaly extrém módon felfutó profitja mellett nem is meglepő. Az OMV Petrom papírjait csaknem 8 százalékos hozamért lehet megvenni, az osztrák anyavállalat ehhez képest csupán 6,5 százalékot kínál, igaz, euróban. A román atomerőműveket üzemeltető Nuclearelectrica és az állami földgázcég, a Romgaz egyaránt mintegy 9 százalékos osztalékhozamért vásárolható.

Ennél valamivel nagyobb hozammal vihetők a közelmúltban a magyar piacon is megjelent PKN Orlen papírjai, a lengyel olajvállalat 5,5 zlotyt utal a részvényeseknek. A Mol lengyel versenytársa ráadásul februárban új, kiszámítható osztalékpolitikát is hirdetett, a részvényenként négyzlotys alaposztalék évente 0,15 zlotyval emelkedik, a garantált alapkifizetés 2030-ra 5,2 zlotyra hízik majd.