Friss elemzésében vizsgálta felül az OTP kilátásait a KBC Equitas, amely 15 ezer forintról 12 900 forintra vágta vissza a legnagyobb magyar pénzintézet részvényeinek fair értékét, ám továbbra is alulértékeltnek tartja azokat.
Ez annak tükrében nem is meglepő, hogy csütörtök délután is 10 200 forint alatt kereskedtek a bankpapírral, a KBC prognózisa alapján innen közel 27 százalékos ralira van kilátás.
Az értékbecslés csökkentését leginkább a magas hozamkörnyezet hatásaival, illetve a korábbi évekhez képest várhatóan alacsonyabb profitabilitással indokolta Grébel Szabolcs, a brókerház elemzője, aki ezzel együtt az európai bankokkal összehasonlítva sem tartja drágának a részvényt.
A legforgalmasabb hazai papír ugyanis jelenleg 0,8–0,9 körüli P/BV rátán, azaz az egy részvényre jutó saját tőke alatt forog, miközben tavaly 11 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést (ROE) ért el, a KBC a jövőre nézve pedig 15-16 százalékos ROE elérésére is képesnek tartja az OTP-t.
A monetáris szigorítás, azaz a kamatemelések a bankok kamateredményét javítani tudja, ám a részvények értékeltségére a diszkontráták és a tőkeköltségek emelkedése miatt negatív hatást is jelenthet – magyarázta az elemző.
Ugyan a bankszektor ez elmúlt években több nehéz időszakot is átélt – elég csak a pandémiára, az orosz–ukrán háborúra, vagy az év eleji amerikai banki csődhullámra gondolni –, és a szektor befektetői megítélése sem a legkedvezőbb, alapvetően stabilitást tudott mutatni. Az OTP pedig a régiós bankok között is az egyik legmagasabb tőkemegfelelési (16,1 százalékos CET1), valamint likviditási mutatóval rendelkezik.
A magyar nagybank számára az orosz és az ukrán leányok teljesítménye jelenti a legnagyobb kockázatot jelenleg a KBC szerint. Az OTP közelmúltbeli felvásárlásai, a szlovén Nova KBM és az üzbég Ipoteka Bank megszerzése az eredmény hozzájáruláson túl ebből a szempontból is kedvező fejlemény, a cégcsoport bővülésével ugyanis csökken a háborús feleknél meglévő kitettség relatív súlya a portfólión belül.
A brókerház ezzel együtt a következő évek során tartósan magas kockázati költségekkel kalkulál. A tavalyi, bő 150 milliárd forint után idén 225 milliárd forintot is elérheti ez az összeg, és várhatóan 2024–25 között sem csökken a 2022-es szint alá a céltartalékolás.
Grébel Szabolcs kiemelte, hogy a fentieken túl a szabályozói oldalnak és az ágazati különadóknak is nagy hatása van a profitabilitásra, ezért lényeges, hogy a következő években hogyan fognak módosulni az adózási szabályok itthon és a régió több országában.
Érdemi pozitív hatást a háborús kockázatok megszűnése és a makrogazdasági kilátások javulása mellett a kamatkörnyezet csökkenése jelenthetne a részvény értékeltségére. A kamatmarzsok stabilitása mellett ugyanis a hitelvolumen bővülése tudna növekedést adni a nettó kamatbevételeknek, hitelvolumen oldalon nehezebb folytatni a bővülést a mostani kamatkörnyezetben, aminek hatására a hitelfelvételi kedv látványosan bezuhant.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.