Tajvanról kapott mélyütést India, oda a csipnagyhatalmi terv?

Hétfőn még helyi partnerével, a Vedantával való szakításról számolt be a Foxconn, amely kedden már újult lelkesedéssel vetette bele magát az indiai csipgyártás megteremtéséért járó központi támogatásokért vívott harcba. A tevékenységi körét az Apple okoseszközeinek összeszerelése mellett más technológiai termékek bérgyártásával is bővíteni kívánó tajvani óriáscég még szeptemberben alapított vegyes vállalatot a Vedanta indiai fém- és olajipari konglomerátummal az indiai félvezető- és kijelzőgyártást meghonosítani hivatott 19,5 milliárd dolláros projektre. 

Ehhez finanszírozói oldalon számítottak az újdelhi kormány által elkülönített 10 milliárd dolláros támogatási keretre, amely a Make in India iparosítási program jegyében legfeljebb 50 százalékos vissza nem térítendő összeggel kecsegtette a gyárépítésre vállalkozókat. 

a felek a kölcsönös meg nem értés és a már most csúszásban lévő projektet övező számos probléma eltérő kezelési módjára hivatkozva jelezték, hogy békében elválnak útjaik. 

Ezzel majdnem egy év munkája ment volna kárba, ám a kedden már mindketten azt közölték, hogy mennek tovább az úton, csak épp immár egymás versenytársaiként ácsingózhatnak a dollármilliárdokra. Érthető, hogy a világ legnagyobb szerződéses elektronikai gyártója a mostani nehézségei közepette nem kíván elsétálni egy ilyen, egyszer már megragadott üzleti lehetőség mellett. 

Ám ha új helyi partnerre talál, azzal sem lesz garantáltan könnyebb együtt dolgoznia, mivel a technológiaimport és az önellátásra való törekvés jegyében az indiai kormány előírja a hazai vállalatok minél nagyobb arányú bevonását a támogatott projektekbe. 

Bár mind a Foxconn, mind a Vedanta maximális elismeréssel szólt a kormány erőfeszítéseiről, a Reuters forrásai szerint a támogatás mértékével és felhasználásával kapcsolatos újdelhi aggályok is közrejátszottak a főként az elektromos autózáshoz szükséges csipek gyártására fókuszáló beruházás zátonyra futásában. 

Az sem volt jó pont, hogy miután a páros megszerezte a korábban vonakodó francia STMicroelectronics csiptechnológiai támogatását, és licenceinek felhasználásával kezdték volna meg a gyártást, Újdelhi azzal áll elő, hogy a cég akkor akár tőkével, részesedésvásárlással is beszállhatna a vegyes vállalatba. 

Ezt meghallva a franciák inkább visszavonulót fújtak. A Vedanta megítélése is romlott időközben, a cég 6,8 milliárd dolláros adósságbombán ücsörög, ennek gondtalan visszafizethetősével kapcsolatban a Moody’s hitelminősítőnek súlyos aggályai vannak, a céget le is minősítették még áprilisban.

hiszen azt a miniszterelnök szülőföldjének, Gudzsarát államnak ígérte, s mint ismert, jövőre általános választás lesz a világ legnépesebb országában.

Rajeev Chandrasekhar informatikai miniszterhelyettes megpróbálta bagatellizálni a kudarcot, mondván, a Foxconn döntése nincs hatással India terveire, s mindkét vállalat értékes befektetőnek számít országa számára. Hozzátette: a szakítás a két magánvállalat belső ügye, azt a kormány tudomásul veszi.

A támogatások felvillantásával Modiék felkeltették ugyan az ágazat szereplőinek érdeklődését, de ezt nem sok konkrétum követte. Az amerikai Micron Technology júniusban közölte, hogy 825 millió dolláros beruházásban kész egy csiptesztelő és csomagolóüzem felhúzására, de az indiai gyártásban nem érdekelt. 

Ez utóbbi nem volt akadálya annak, hogy a szövetségi kormány és Gudzsarát állam támogassa az összesen 2,75 milliárd dollár forrásigényű beruházást. A 10 milliárd dolláros állami programra három jelentkező volt: a Vedanta-Foxconn vegyes vállalat, a szingapúri székhelyű 

A harmadikként induló ISMC konzorcium is visszavonulót fújt, mivel az abu-dzabi illetőségű Next Orbit Ventures tőketársaság, valamint az izraeli Tower Semiconductor párosát az Intel szétrobbantotta azzal, hogy 5,4 milliárd dollárért felvásárolta kisebb csipgyártó riválisát. Az ISMC is 3 milliárd dolláros beruházást vitt volna Indiába.

Az indiai csipgyártás beindítása tehát további csúszásban van, pedig a Modi-kormány grandiózus tervei szerint 2026-ban már 63 milliárd dollár értékű félvezetőpiaccal kellene rendelkeznie az országnak.