A Tesco jól jött ki az inflációval vívott harcból

Megemelte éves profitvárakozását Európa legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi lánca, a brit Tesco, miután szerdán közzétette az augusztus 26-ával zárult hat hónap eredményeit. Üzleti évének első felében a brit piacon 27 százalékos részesedéssel rendelkező Tesco 1,428 milliárd fontos kiigazított üzemi nyereséget ért el, felülmúlva a Refinitiv elemzőinek 1,35 milliárd fontos konszenzusát, egyben 5,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi időszak teljesítményét. 

Az adózott eredmény 929 millió fontra jött ki, ez 268 százalékos bővülést takar. A történelmi rekordjáról lassan lecsorgó infláció nagyban segítette a fogyasztók költését, és megfigyelhető volt, hogy ebben a fél évben megtört már a korábbi trend, azaz a britek nemcsak az árcédulák kibogozásával és az egységárak összevetésével voltak elfoglalva, hanem bátran és gyakrabban nyúltak a gondolákon szemmagasságában sorjázó, magasabb ár- és minőségi kategóriát képviselő Finest termékek felé. 

Erre is visszavezethetően a szupermarketlánc adók és üzemanyag-értékesítés nélkül számított fél éves bevétele 8,9 százalékkal, 30,749 milliárd fontra gyarapodott. Mindez azt jelzi, hogy 

és kétségtelen, hogy az inflációs sokk idején rengeteg vásárlót szipkáztak el tőlük. A Tesco a legtöbb riválisához hasonlóan az elmúlt hónapokban csökkentette az alapvető élelmiszerek, így a tej, a tésztafélék és a növényi olajok árát, mivel a nyersanyag- és egyéb ráfordítási költségei mérséklődtek. 

A Tesco profitált abból is, hogy a vásárlók még mindig hanyagolják az éttermeket, és inkább otthon főzőcskéznek, amihez a hozzávalókat jobbára tőlük szerzik be, az immár 1100 cikket tartalmazó saját márkás termékportfólióból.

A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint az élelmiszerárak szeptemberben több mint két év óta először csökkentek havi összehasonlításban, miközben az élelmiszer-infláció éves üteme május óta enyhül (szeptemberben 9,9 százalékos volt), hozzájárulva a fogyasztói bizalom növekedéséhez. 

Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Királyságban a bevándorlás szigorítása és a kelet-európai képzetlen munkaerő brexitet követő tömeges hazamenetele miatt krónikus munkaerőhiány lépett fel, melynek pozitív hozadéka a munkavállalói jogok kiterjesztése, a munkakörülmények javítása mellett a fizetések radikális emelése volt. A bérek emelkedése az utóbbi időszakban rendre meghaladta az inflációt, ezzel nőtt a lakosság fogyasztási cikkekre elkölthető pénze.

Ken Murphy vezérigazgató a befektetőket felvillanyozó számok láttán sem vált elbizakodottá.

– húzta alá a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában. Ugyanakkor nyereségtermelő képességük javulását pozitívan ítélte meg, ennek megfelelően a teljes, jövő februárban véget érő 2023/2024-es üzleti év korrigált üzemi nyereségvárakozását a korábbi tervben szereplő 2,5 milliárd fontról a 2,6-2,7 milliárd fontos tartományba helyezte át. A banki tevékenységükből továbbra is 130-160 millió fontos profitot remélnek éves szinten.

a cseh, a szlovák és a magyar piac mindössze 48 millió fontos üzemi eredményt kapirgált össze, ez fele akkora, mint az egy évvel korábbi profit. Ebben a térség devizáinak gyengülése, az infláció miatt 0,9 százalékkal visszaeső forgalom mellett a magyar kormánynak a céges nyerészkedő multikat megregulázó akciózási kényszere játszott közre, amivel a fogyasztói árindexet egy számjegyűre akarja lenyomni az év végére. 

A Tesco féléves magyarországi bevétele 322,95 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 324,08 milliárddal. Azaz csökkent lánc bevétele. Ahogy maga a cég hálózata is 198-ról 197 egységre a beszámolók szerint.

A Tesco árfolyama 2,5 százalékot emelkedett a gyorsjelentés publikálását követően, ebben az is benne van, hogy a kiskereskedelmi óriás megerősítette, miszerint folytatja a 750 millió fontos részvény-visszavásárlási programját, amely jövő áprilisban zárul. A keretből eddig 509 millió fontot használtak fel.