Minden számára kedvezően alakuló geopolitikai fejlemény ellenére sem fordult meg a japán jen árfolyamának idei lehangoló alakulása, a szigetország fizetőeszköze a dollárral szembeni 150-es szintet is áttörte, és egyelőre nem látszik, mi állíthatja meg a deviza mélyrepülését.
A jen elértéktelenedése a szigetország exportra termelő vállalatai számára ugyanakkor hatalmas extra hasznot hoz: a tíz legnagyobb japán vállalat a jelenlegi árfolyamszint mellett 9,3 milliárd dolláros extraprofitot zsebelhet majd be, közülük is kiemelkedik a Toyota, amely minden egyes egységnyi jengyengüléssel 45 milliárd jen (300 millió dollár) pluszprofitra tesz szert.
A jen brutális mélyrepülése azonban még őket is meglepte: a legnagyobb japán cégek az év elején 125–135-ös jen-dollár árfolyammal számoltak.
A japán deviza a héten ismét megdöntötte idei mélypontját a zöldhasúval szemben, és ezzel újból annak a lélektani határnak a közelébe került, amelynél tavaly a jegybanknak már közbe kellett avatkoznia, hogy ellensúlyozza a deviza értékvesztését.
A jegybank tavalyi közbelépése sikeresen visszarántotta a szakadék széléről a jent, nagyjából 20 egységgel erősítve a devizát a dollárral szemben, a lépés pozitív hatásai azonban már szinte nyomtalanul elmúltak, így a befektetők és a piacok szinte egyöntetű véleménye az, hogy a következő intervenció már csak idő kérdése, sőt, akár már a jövő héten sor kerülhet rá.
A jen mélyrepülése, főként az ilyen mértékű értékvesztése, befektetők tömegei számára hatott meglepetésként:
a japán deviza ugyanis hagyományosan a menekülőeszközök sorát erősíti,
a jelenlegi geopolitikai helyzetben pedig ebbe a skatulyába sorolható társai, mint az arany és a dollár, valóban erősödésnek is indultak. A jen azonban nem, sőt: az izraeli háború kitörése óta 1,1 százalékot még gyengült is a zöldhasúval szemben.
A jent sokan azért is tartották különösen jó vételnek még nemrég, mert élt az a piaci vélekedés, hogy a Fed a kamatplatójának elérése után kamatvágásba kezd, míg a japán jegybank még mindig kamatemelési fázisban lesz, relatíve a jen malmára hajtva ezzel a vizet. Csakhogy ez sem így lett, a Fed a piaci várakozások szerint ugyanis jövő év júniusában vághat majd először a monetáris szigorán, középtávon kiemelten erős támaszt nyújtva ezzel a zöldhasú kurzusának.
Az év elején mindenki azt hitte, hogy a dollár-jen árfolyam 120 felé tart, de most már nagyon kevesen számítanak erre a forgatókönyvre
– fejtette ki Patrick Law, a Bank of America ázsiai csendes-óceáni devizakereskedésért felelős vezetője.
A jen azonban nemcsak a felsrófolt árfolyamú dollárral szemben vesztett idén az értékéből, de a tágabb valutakosárral szemben is: a JXY jen-index 12,65 százalékot gyengült az idén, globálisan is megnehezítve ezzel a japán vállalatok életét.
Nagy kérdés azonban, hogy a jegybank közbelépésének mekkora súlya tud még lenni a valuta értékmegőrzésének tekintetében. Jamamoto Maszafumi, a tokiói Mizuho Securities vezető devizastratégája a Bloombergnek kifejtette:
Még ha lép is a Bank of Japan, bármit is tesz, teljesen erőtlennek bizonyulhat. A jen elsődleges gondja ugyanis az amerikai–japán hozamkülönbözetben keresendő, ez a hozamkülönbözet pedig csak és kizárólag az amerikai gazdaság erejétől függ.
Az amerikai gazdaság pedig a Fed minden igyekezete ellenére is dübörög: a GDP a vártnál jobban emelkedett a tegnapi adatközlés szerint, így a kamatkörnyezet még egy jó ideig sziklaszilárd maradhat az Egyesült Államokban.
Ennek ellenére a Bank of Japan könnyedén lépéskényszerbe kerülhet, az intervenció pedig, ha nem a jövő héten, akkor jövő év elején már minden bizonnyal be is következhet: a közbeavatkozástól a piaci várakozások a hozamgörbe feletti kontroll megszüntetését és a negatív hozamkörnyezet eltörlését valószínűsítik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.