Elemző: akármi is lesz a Nitrogénművekkel, a műtrágya stratégiai termék
Drámai hatású volt péntek reggel Bige László bejelentése, hogy 93 év után befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek.
Fotó: Simon Móricz-Sabján / Világgazdaság
A hírre a cég 2025-ben lejáró eurókötvényének árfolyama azonnal reagált Frankfurtban, ahol a tőzsdenyitáskor 3,7 százalékkal, a névérték 85 százalékára esett. Napközben a 20,50 százalékos vételi és 55 százalékos eladási ajánlatok erős spekulációs nyomást jeleztek, de nem tört ki pánik a kötvény piacán. Annál is kevésbé, mert ebben az erősen szezonális ágazatban gyakoriak a leállások, viszonylag kicsi, névértéken 200 millió eurós a piacra vezetett kötvénymennyiség, s a hozam a mostani árszinten is közel 20 százalékos.
A Nitrogénművek éves szinten nagyjából 450 millió köbméter földgázt fogyaszt, ami a hazai földgázfogyasztás közel 5 százaléka, de a mostani leállást nem az energiaárakkal indokolták, hanem az adóterheléssel
– mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste szektorelemzője. Hozzátéve: bár a műtrágyának van nemzetközi piaca, mégis egy bizalmi termékről van szó, melynek nagyon fontos az összetétele, vagyis a magyar gazdák nem szívesen szórnak import műtrágyát a földjükre. Ugyanakkor a műtrágya stratégia termék is, mert enélkül a hazai termésátlagok az ötödükre esnének vissza.
Amint azt Deák Dávid, az Equilor üzletkötője elmondta: tavaly komoly leállások mellett is 30 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el a Nitrogénművek, mely most is jelentős készletekkel rendelkezik, miután kihasználta az elmúlt időszak kedvező gázárait, s a 2024-es hazai műtrágyaszezon valószínűleg nincs veszélyben.
Elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy ha a leállás 3-6 hónapnál nem lesz hosszabb, akkor nem várható különösebb reakció a piacon.
A nagy kérdés a 2025-ös hazai műtrágyaszezon keresletének kiszolgálása.
Az egyetlen hazai műtrágyagyártó vállalat tulajdonosa korábban a szén-dioxid-kvóta kiosztása, s az ezt terhelő adó kapcsán levelet írt Lantos Csaba energiaügyi miniszternek és az agrártárcát vezető Nagy Istvánnak, hogy a költségnövekedésük meghaladja a 20 ezer forintot a műtrágya tonnájára vetítve, ami Bige álláspontja szerint kigazdálkodhatatlan. Ám nem ez az egyetlen politikai feszültség. Bige László tulajdonosnak számos jogi ügye van folyamatban. Többek között a Nitrogénművek évek óta húzódó kartellügye, ahol 11 milliárd forintos bírság a tét.
Évtizedes sztorinak számít az agráriumban, hogy Csányi Sándor agrárcége a KITE, mely a magyar mezőgazdaságban integrátori szerepet játszik, alkalmas belépési ponton komolyan érdeklődne a műtrágyagyártás iránt. A két cég közti rivalizálás abban is tetten érhető volt, hogy a KITE segíthette a GVH-t a kartellügyként elhíresült versenyhatósági eljárásban.
Nem először van bajban a Nitrogénművek. Emlékezetes, hogy Bige cége még 2013-ban kibocsátott 200 millió dollárnyi kötvényt, 7 éves lejáratra, 7,85 százalékos dollárkamattal. Aztán 2018 tavaszán, két évvel a futamidő vége előtt, ezt kénytelen volt refinanszírozni. Ám a roadshow jól sikerült, 200 millió eurónyi kötvény bocsátottak ki, 2025-ös lejárattal, 7 százalékos kamattal. Jelenleg ez a kötvény forog a frankfurti tőzsdén.
Nem könnyű belelátni a Nitrogénművek fundamentumaiba, hiszen nem tőzsdecég, ezért ritkák és hézagosak a közlemények. De a hitelállomány továbbra is alacsony, a legnagyobb súlya a kibocsátott kötvénynek van, amely a hitelállományban több mint 80 százalékos arányban szerepelt 2022. december 31-én. A nettó adósság-EBITDA aránya pedig 2-es érték körül mozog.
Valójában a politikai kockázat az, amelyet a következő hónapokban kezelni kell, hogy a 2025-ös műtrágyaszezon ne kerüljön veszélybe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.