A tőzsdei rali és a kötvények reneszánsza mellett könnyebb vagy nehezebb volt a portfóliómenedzserek dolga 2023-ban?
Azt gondoltuk, hogy 2022-nél mozgalmasabb év nem nagyon lehet, de szerintem 2023 ezt is megközelítette. Az idei nagyon jó év volt a befektetőknek, a befektetési szolgáltatóknak és a tőzsdei társaságoknak egyaránt. Amit egy évvel ezelőtt vártunk, az szinte mind bekövetkezett. Egyrészt elkezdtek csökkenni a kamatok, nyilván ehhez az kellett, hogy az infláció is megálljon, vagy lássuk, hogy vannak olyan lépések, amik miatt csökkenni kezd.
Ezzel párhuzamosan a kötvényhozamok is elkezdtek lefelé jönni, de idén még nagyon jó hozamokat lehetett elérni, akár kötvényről, akár befektetési jegyről, vagy részvényekről beszélünk. Tavaly volt egy nagy esés a tőzsdéken, elsősorban az ukrán háború kitörése után, amit konszolidáció követett. Épp egy éve említettem, hogy vannak még tartalékok a részvényárakban, és ez be is jött. Tehát sok eszközben nagyon jó eredményt lehetett elérni.
Mostanra egy kicsit nehezebb a helyzet, mert ugyan még vannak olyan kötvények, illetve fix kamatozású eszközök, amelyek 2024-ben is jól fognak hozni. Utána lesz nehéz kiválasztani azokat a befektetéseket, amelyek kifizetődőek lehetnek.
Miként csapódtak le a piacokat leginkább mozgató események az Equilornál?
Jelentős mértékben nőtt a kezelt vagyonunk, egyrészt a jókora friss tőkebeáramlásnak köszönhetően, másrészt a hozamok is jelentősen növelték a vagyont, hiszen a legtöbb befektetésnél két számjegyű hozamról beszélhetünk. Nem titok az sem, hogy folyamatosan bővülünk, veszünk fel új embereket, hogy kiszolgáljuk az ügyfeleket.
Hogyan reagáltak az ügyfelek a magas inflációra?
A kiugró infláció miatt nagyon megnőttek a hozamelvárások, attól tartok, a befektetők egy kicsit hozzászoktak a két számjegyű hozamhoz, és ha a most jól fizető kötvények kamatozása megváltozik vagy kifutnak, akkor a fix kamatozású állampapírok ezt már nem fogják tudni hozni. Ilyenkor lehet érdemes magasabb kockázatú eszközhöz nyúlni, ezek kiválasztásában pedig érdemes a befektetési szakértők tanácsára hallgatni.
Milyen hatásait érzik a szochofizetési kötelezettség kiterjesztésének? Az inflációkövető állampapírnak van elszívóereje?
A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) egy jó, úgymond behívó termék volt, amire azok is megmozdultak, akik eddig esetleg nem. Adómentes, viszonylag kiszámítható a kamatozása és adott esetben az értékesítése is. Tehát ilyen szempontból nagyon jó papír volt azoknak a befektetőknek, akik korábban nem léptek be az értékpapírpiacra. A befektetési alapokba nem csökkent a beáramló pénz mennyisége a szabályozás változása ellenére sem, az év derekán nem tört meg a népszerűségük, ennek ellenére is jól teljesítettek ezek az eszközök.
Milyen termékek voltak a legkeresettebbek az ügyfelek körében? Mik voltak az idei év legnagyobb befektetési sztorijai az Equilornál?
A PMÁP az értékesített volumenben és az ügyfélérdeklődést tekintve is nagyon népszerűvé vált. Tavaly még nem ez volt a helyzet, amikor még nem láttuk azt, hogy az infláció hol fog tetőzni. Idén már láttuk, és a befektetők ezt szem előtt tartva kötötték le a pénzüket.
Ami a részvényeket illeti, az OTP mindig is kuriózum volt a magyar piacon. A legnagyobb forgalmú, leginkább ismert, legnépszerűbb, leginkább keresett papírról van szó. Ez idén is így volt, nemcsak nálunk szerintem, hanem az egész piacon.
A befektetők megérezték, hogy 10 ezer forint alatt jó vétel a bankpapír, és nem is jártak rosszul, akik így tettek.
A 2023-ban duplájára dráguló Magyar Telekomot sokáig mostohagyerekként kezelték a Budapesti Értéktőzsdén. Nem igazán értékelték megfelelően a befektetők – hiába stabil növekedési sztori magas osztalékhozammal –, ez idén megváltozott.
Ha a nemzetközi piacokra tekintünk, átrendeződést láthattunk. Tavaly az energiaipari cégeket sztárolták nagyon, idén viszont már nem annyira, mivel nagyot esett a gáz ára, és az olaj jegyzése szintén jelentősen csökkent. Az idei év sztárjai a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek és a csipgyártók voltak. A csipekre az MI miatt, de sajnos a háború miatt is szükség van, a szűk piaci keresztmetszet mellett nagyon felfutottak ezek a részvények.
A tavaly gyengén teljesítő kriptoeszközöknél is fordult a széljárás, a bitcoin árfolyama több mint duplázódott, ami a szabályozási környezet puhulásának köszönhető ez elsősorban. Az év elején voltak itt is azért negatív történetek a különböző kriptotőzsdékkel, de úgy néz ki, ezt már elfelejtették a befektetők.
Ami érdekes volt még, hogy az elmúlt 10 évre visszatekintve forintban mindig jobb hozamot lehetett elérni, mint a devizában lekötött bármilyen betéten vagy állampapíron, ez idén különösen igaz volt. A tavaly év végi 400 forintos euró árfolyamhoz képest majdnem 20 forinttal van lejjebb van az euró árfolyama, ez durván 5 százalékos leértékelődés.
Ha valaki például német állampapírt vásárolt, tulajdonképpen nulla hozamot tudott elérni.
Ezzel szemben aki év elején forintban kötötte le a pénzét, még egy nem lakossági állampapírral vagy egy egyéves diszkontkincstárjeggyel is 12-14 százalékot tudott elérni. Természetesen a devizamegtakarításnak is van helye a portfólióban, de ha Magyarországon akarjuk elkölteni a jövedelmünket, akkor megéri forintban megtakarítani.
Hogyan alakulhat a forint árfolyama 2024-ben?
Kisebb gyengülésre számítok. A piaci eurókamat és a forintkamat között pillanatnyilag 3-4 százalékos különbség van, ez alapján egy év alatt körülbelül 4 százalékkal kellene a forintnak leértékelődnie ahhoz, hogy ne történjen változás a két devizában történő megtakarítás között. Tehát nagyjából 395-400 forintra várom az eurót jövő év végére. Ez függ attól is, hogy mennyire sikerül az inflációt lecsökkenteni akár Magyarországon, akár az EU-ban. Eddig nagyon gyorsan ment, innen már nehezebb lesz, és nagy csökkenés már nem várható, valószínűbb, hogy 5-6 százalék között lehet a hazai áremelkedés üteme 2024-ben.
Mi mozgathatja leginkább a piacokat 2024-ben, mire érdemes leginkább figyelniük a befektetőknek?
A legfőbb kérdés mindenképpen az, hogy az infláció és a kamatok csökkenése mennyire fog beindulni az Egyesült Államokban, Európában és nálunk. További óriási csökkenésre már nem számítok ezen a téren, valószínűleg a magyar diszkontkincstárjegy 7 százalékos kamata sem fog már jelentősen csökkenni, és a lakossági papíroknál is limitáltak az elérhető hozamok. Tehát ez is egy érdekes folyamat lesz. Itt jönnek be azok a megfontolások, amiket említettem, hogy el kell gondolkodni a további befektetési lehetőségeken.
A kötvények vagy a részvények teljesíthetnek jobban 2024-ben? Milyen szektorban látnak fantáziát?
A kötvényekhez óvatosan érdemes nyúlni, mert ott már szerintem nagy hozamcsökkenés nem várható, ezzel együtt jövőre is egy stabil, jó befektetés lehet. Ha a nemzetközi részvénypiacokra kitekintünk, szerintem a mesterséges intelligencia lehet befutó, azt gondolom, a technológiába vetett hit meg fog maradni a jövő évben is. Igazából még nem is tudjuk, hogy mennyi mire lehet használni. Sok helyen látni már gyakorlati hasznát, például a logisztikai üzletágban, ahol óriási segítséget jelenthet, mert itt már nagyon sok folyamat automatizálva van.
A kriptopénzekkel az idei felfutás után mindenképp körültekintéssel kell bánni, mert bár a szabályozási környezet valamelyest enyhült, de nem fog 1-2 év alatt radikálisan megváltozni.
Az ingatlanpiac hosszú emelkedő tendenciája megállt az idei évben, és ha nagy csökkenés nem is volt, ha figyelembe vesszük, hogy alternatív befektetési lehetőségekkel el lehetett érni legalább 15 százalékos hozamot, az olyan, mintha az ingatlanok 15 százalékkal leértékelődtek volna. A kamatkörnyezet csökkenése és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az ingatlanoknál jövőre egy kisebb növekedés jöhet, így az ingatlanpiaci alap egy jól teljesítő eszközosztály lehet.
A pesti tőzsde közel 40 százalékos ralija után maradhatott még tartalék a hazai részvényekben?
Látunk még tartalékot a magyar a részvényekben. Az OTP-nél húszezer forint feletti elemzői célárak vannak, miközben a bank hazai és nemzetközi ága is jól teljesít. Ha a bankadót kivezetik, az újabb lökést adhat, és amennyiben a hitelezés is újra beindul – általában 6 százalékos kamatnál mozdul meg igazán a piac az ingatlanhitelezést tekintve, már majdnem itt vagyunk – abból is az OTP profitálhat leginkább Magyarországon. A Magyar Telekomot illetően az idei duplázást követően már nem vagyok ennyire biztos. A Richter és a Mol nem igazán kínál egyedi sztorikat, de mindkét vállalat stabil működésű, erős készpénztermeléssel bír, így megfelelő célpont esetén tudnak terjeszkedni. Kiugró tőzsdei teljesítményt nem várok tőlük, de jövőre is stabil növekedési potenciállal bíró, jó osztalékhozammal rendelkező papírok lehetnek. Mellettük feltűnhet egy-két kisebb vagy közepes kapitalizációjú cég, ami kitűnhet majd, ahogy azt az AutoWallis, a Waberer’s és az Opus tette idén.
Milyen stratégia lehet kifizetődő a kisbefektetőknek?
Egy klasszikus, befektetési jegyeket, állampapírt, valamint részvényeket egyharmad-egyharmad arányban tartalmazó portfóliót lehet érdemes összeállítani. Nem látom azt, hogy bármelyik eszközosztályban lenne kirívó történet, így figyelni kell, hogy mikor célszerű váltani, ha esetleg mégsem teljesülnek az infláció- és a jegybanki kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások. Amennyiben újraindul a kötvénypiaci hozamemelkedés, akkor nem biztos, hogy érdemes a fixen kamatozó papírokat megtartani, ebben az esetben jó ötlet más eszközöket keresni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.