Azok a befektetők, akik két évvel ezelőtt hittek Hszi Csin-ping elnöknek és az új kínai gazdasági programban bízva a fogyasztói és zöld energia szegmens részvényeire fogadtak, hatalmasat buktak 2023-ban – írta a Bloomberg.
A koronavírus-járvány idején Peking egy közös jóléti programot jelentett be, amely jelentős állami támogatásokkal és infrastrukturális beruházásokkal indította volna újra a termelést, és ezzel a kínai gazdaságot. A kül- és belföldi befektetők fejest ugrottak a vállalatok részvényeibe, amelyeknél a Kommunista Párt gyakorlatilag „garantálta” a növekedést.
A China Meidong autókereskedő, a Li Ning sportruházat-gyártó és a Pylon energetikatermelő is ilyen vállalatok voltak,
2023 végére azonban az árfolyamuk több mint 68 százalékot esett, az MSCI Asia Pacific Index legalján pedig egy sor ilyen kínai cég jelent meg.
A kínai kormány szabályozási szigorításai közepette ezek a „menedékrészvények” beleillettek Hszi politikai terveibe, amely során a lakossági vagyont és az energiaszektort is meg akarta növelni. Ehelyett azonban a kiemelten kezelt szektorokban rekordméretű veszteségeket lehetett tapasztalni, miután a zéró-Covid-politika feloldása után a kínai gazdaság gyorsan elvesztette a lendületét.
Erre senki sem számított. 2021 végén a Goldman Sachs az idei év nagy vesztesei közül többet is felvett abba az 50 kínai vállalatot tartalmazó listájára, ahol a befektetők jelentős hasznot húzhatnak majd Hszi programjából.
Ehelyett ezek idén a piac legnagyobb alulteljesítői voltak, mivel a megroppanó ingatlanpiac és az emelkedő munkanélküliség elfojtotta a fogyasztói kiadásokat. Ezzel párhuzamosan pedig a berendezések túlkínálata és a kritikus ásványi anyagok, valamint a nap- és szélenergia árának zuhanása lehúzta a megújuló energiaforrások részvényeit.
Emiatt az MSCI indexének az idei 10 legnagyobb vesztese közül nyolc a kínai fogyasztói vagy a megújuló energiaforrások szektorából származik, a maradék kettő pedig az ingatlanpiacon csúszott le.
A befektetőknek az üresen csengő ígéretek helyett a minőséget és a mögöttes értéket kell keresniük, ha nem akarnak ilyen méretű gödrökbe esni. Rengetegen bíztak a kínai fellendülésben, amely valamennyire lelassult, de csak azok veszítettek, akik tájékozatlanok voltak
– jelentette ki Paras Anand, a londoni Artemis Investment Management befektetési igazgatója, aki mintegy 29 milliárd dollárnak megfelelő összeget felügyel.
Kínából azonban több sikersztori is kihallatszott: ilyen például a Xiaomi és a Huawei okostelefon-gyártók is, amelyek innovációval és az eladások stabil növelésével fenn tudták tartani a befektetői bizalmat. Az ország csipiparában is jól teljesítettek a részvények, amelyet az állami támogatások és az amerikai–kínai technológiai verseny is feltüzelt.
A kínai gazdaság helyett a hadseregbe önti a pénzt PekingA gazdaságnak sürgősen reformokra van szüksége, de a kormány még mindig nem fogta fel a helyzet súlyosságát. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.