Az orosz vagyon elkobzásának kötvénypiaci aggályait oszlatják a nagy hitelminősítők

Nem tekinthetők fizetésképtelennek azon országok, amelyek államkötvényeit Oroszország vásárolta meg, ha a nyugati kormányok úgy döntenek, hogy elkobozzák a befagyasztott orosz tartalékokat 300 milliárd dollár értékben – közölte a Moody’s és az S&P Global hitelminősítő intézet. A Fitch nem adott ki kommentárt.

Az ügy előzménye, hogy 2022 júniusában az Egyesült Államok és a Moody’s úgy ítélte meg, hogy Oroszország nem teljesítette kötvénytartozásait, amikor a nemzetközi szankciók megakadályozták, hogy Moszkva kifizetéseket teljesítsen a kötvénytulajdonosoknak. Akkor ezt az értelmezést Moszkva elutasította, mondván, 

s ezért Oroszország nem kapná meg az esedékes kifizetéseket.

Most amerikai és brit tisztviselők azért lobbiznak a G7-ben, hogy lefoglalják és Ukrajna támogatására használják az európai országokban zárolt orosz eszközöket, ezért újra felmerült, hogy milyen következményei lennének például a kötvények elkobzásának. 

– mondta Thorsten Nestmann, a Moody’s Investors Service alelnöke a Reutersnek. Frank Gill, az S&P Global EMEA Sovereign Ratings szektorvezetője úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy valószínűleg nem tekintik nemteljesítésnek, mivel a kamatfizetéseket fizetési ügynökön keresztül teljesítik, így továbbra is folyósítják azokat más hitelezőknek.
A Reuters emlékeztet, hogy Oroszország befagyasztott tartalékainak nagy része készpénz, valamint francia, német, brit, osztrák és kanadai államkötvény.
Egyes európai illetékesek attól is tartanak, hogy 

Andrej Rjabinin, a Delcredere orosz ügyvédi iroda partnere azt mondta, szinte biztos abban, hogy a kötelezettségek elmulasztása ilyen körülmények között nem minősül mulasztásnak, mivel a tájékoztatók valószínűleg kivételeket tartalmaznak a szankciók életbe lépése esetén. 

– mondta a Reutersnek az egyik orosz kormányzati forrás. Más orosz források szerint Moszkva valószínűleg nem lesz képes megakadályozni az elkobzást, de megtorlással fenyegethet, például elkobozhatja az Oroszországban rekedt nyugati vagyont, vagy megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait a barátságtalannak ítélt külföldi hatalmakkal.
Az orosz külügyminisztérium 21. századi kalózkodásnak nevezte a vagyon elkobzására vonatkozó tervet. A Kreml szerint Európának elkerülhetetlen jogi következményekkel kell szembenéznie. Például az orosz központi bank ideiglenes intézkedéseket kérhet az EU bíróságától, hogy vagyonát a befagyasztott számlákon tartsa.