A napokban töltötte be 15. születésnapját a bitcoin, a legnagyobb kriptodeviza, amelynek története nem lehetne teljes magyar szereplők nélkül. Nézzük, milyen hazai kötődéssel bír a 860 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező token, miért érdemes ritka bitcoinszilánkokra vadászni, és mi is az a blokkjutalom-felezés, ami hónapokon belül megrengeti majd a teljes kriptopiacot!
A bitcoin alapítójának pontos kilétét a mai napig homály fedi, nem véletlenül: a Satoshi Nakamoto álnév mögött álló egyén eltökélt célja volt névtelenül a háttérben maradni, hogy ne lehessen sem személyéhez, sem pedig egy konkrét szervezethez kötni a tokent, kompromittálva ezzel annak decentralizáltságát. A bitcoin berobbanásával azonban évekkel később többen megpróbálták magukévá tenni a nevet, egy Craig Wright nevű programozó még a bíróságig is elment, hogy igazát bizonyítsa – sikertelenül.
A kriptopiaci közösségnek, köztük Elon Musknak azonban van egy sokkal jobb tippje Nakamoto személyére: Nick Szabo, az édesapja révén magyar származású amerikai kriptográfus, aki ugyan már többször is megpróbálta tagadni a gyanúsítgatást, a kriptós közeget mégsem tudta meghatni – főként, mivel Dominic Frisby pénzügyi szakíró bizonyos közvetett bizonyítékokat is felvonultatott a múltban a teória alátámasztására.
A blokkláncon elérhető információk alapján annyi azonban kijelenthető: akárki is Nakamoto, anyagi gondjai nincsenek – neve mellett ugyanis alsó hangon 600 ezer bitcoin szerepel, de egyes becslések 1,1 millió tokent tulajdonítanak neki.
Laszlo Hanyecz magyar származású programozó 2010 májusában egy bitcoinos fórumon tette közzé az alábbi posztot:
Tízezer bitcoint fizetek két pizzáért, mondjuk két nagyért, hogy maradjon holnapra is. Szeretnék rá hagymát, paprikát, kolbászt, gombát, paradicsomot és pepperónit, a szokásos dolgokat, nem kérek rá fura halat vagy bármi ilyet. Jelezz, ha érdekel, megegyezünk.
Négy nappal később a Papa John’s pizzéria jelentkezett, és az akkori árfolyamon nagyjából 40 dollárt érő bitcoinért cserébe kiszállította számára az ételt. A 10 ezer token ma 152 milliárd forintot érne.
Az ügy pikantériája, hogy a futár, aki átvette a 10 ezer bitcoint Hanyecztől, szintén nem tartotta meg, hanem nagyjából 400 dollárért túladott rajta nem sokkal később.
Világszenzációvá vált, mikor a Kripto Akadémia kezdeményezésére 2021-ben felavatták a budapesti Graphisoft Parkban Satoshi Nakamoto bronz mellszobrát. A műalkotás arcát egy speciális ötvözetből alkották meg a szobrászok, így akárki áll is vele szemben, a saját arcát látja visszatükröződni a névtelen bitcoinalapító képében.
A szobrot, amely egy kapucnis pulcsiban, bitcoinlogóval a mellkasán ábrázolja az ismeretlen alapítót, ingyenesen, a nap bármely órájában meg lehet tekinteni.
Satoshi Nakamoto szerepe a bitcoin történetében nem korlátozódik csupán a legnagyobb kriptodeviza megalkotására: tiszteletére ugyanis a közösség a token legkisebb alkotóelemeit, az egy bitcoin egyetlen százmilliomod részét jelentő töredékeket satoshiként emlegeti, a „váltópénz” nagyban megkönnyíti az egy bitcoin alatti kriptós fizetések követését.
A satoshik azonban sokkal többek, mint bitcoinszilánkok: a bitcoin bizonyos ritka sorszámmal vagy tulajdonsággal rendelkező atomjait gyűjtők százai vadásszák folyamatosan, mivel ezek adott esetben akár több ezer dollárért is elkelhetnek az erre szakosodott piacokon.
A ritka bitcoinszilánkok gyűjtése a legújabb divat a kriptopiaconHa egy adott satoshi részese volt az első ezer blokk egyikének, akkor a régiség nevet kapja, ha maga a bitcoin feltételezett feltalálója, Satoshi Nakamoto bányászta ki, akkor a nakamoto jelzővel illetik. |
Az idei év egyik legnagyobb kriptopiaci eseménye a januári, egyelőre még kérdéses bitcoin ETF-induláson túl egyértelműen az áprilisban esedékes blokkjutalom-felezés lesz: minden 210 ezredik kibányászott token után a blokklánc megfelezi az egységnyi munkáért járó, jutalomként kapott tokenek mennyiségét, lassítva ezzel a teljes, 21 millió darabos likviditási csúcs elérését, egyben elfojtva a blokkláncon mérhető inflációt is.
A blokkjutalom-felezés azért kifejezetten fontos a kriptopiac számára, mivel a múltban az eseményt követően rendre újabb történelmi csúcsokig menetelt a bitcoin kurzusa – erre pedig az idén is minden lehetőség adott, főleg az első ETF elindítását övező végtelen optimizmussal karöltve.
A legnagyobb kriptodeviza az idei évet kifejezetten rapszodikusan kezdte: január második napjára több mint 7 százalékot erősödött, majd harmadikán minden korábbi felfutását lenullázva 42 200 dollárig szakadt a kurzus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.