Az állampapírnál is jobb befektetést talált a lakosság, százmilliárdokkal többet hozott a konyhára

Bőséges év volt 2023 azoknak a megtakarításra képes magyar háztartásoknak, amelyek hazai értékpapírokban fialtatták meglévő vagyonukat, tavaly ugyanis bő harmadával, azaz közel hatezermilliárd forinttal ugrott meg az ilyen befektetési termékekben lévő összvagyon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.

Soha nem látott pénzek a lakossági értékpapírszámlákon

Ez 5976,2 milliárd forintos gyarapodás egy év leforgása alatt, a lakossági értékpapírvagyon ezzel pedig korábban soha nem látott rekordot döntött az intenzív megtakarítási kedvnek és a mostoha 2022 után bőkezű piaci hozamoknak köszönhetően.

Az állampapír továbbra is favorit

A magyar kisbefektetők kedvence tavaly is az állampapír volt, amelyből nem kevesebb, mint 2372,6 milliárd forintot vásároltak egy év alatt. A legkeresettebbek az éven túli, azaz hosszú lejáratú kötvények voltak 2385 milliárdos értékesítéssel, míg a rövid lejáratú papírokból – diszkontkincstárjegyekből – 167 milliárdot váltottak vissza. A devizában jegyzett állampapírokból 155 milliárd forinttal növelték kitettségüket a lakossági megtakarítók. A felhalmozott hozamokkal együtt az év végén már 12 554,1 milliárd forinttal finanszírozta a lakosság az államadósságot, ami 24 százalékos bővülés.

Az állampapír-vásárlást a kormány szabályozási eszközökkel is igyekezett megtámogatni, így 2023 júliusa óta számos más befektetési eszközre kiterjesztette a 13 százalékos szochofizetési kötelezettséget, ezzel biztosítva adóelőnyt az állampapírnak. A bankoknak emellett az állampapír-vásárlás előnyeiről kellett tájékoztatniuk ügyfeleiket.

Erős év áll a befektetési alapok mögött

Ilyen állami ellenszél dacára is kifejezetten jól szerepeltek a hazai befektetési alapok, sőt, bizonyos szempontból le is közözték az előbbieket. Az európai befektetők körében is kedvelt eszközosztály hazai befektetési jegyeiből az állampapírokét megközelítő, 2037 milliárd forintos tételt táraztak be a háztartások. 

A befektetési alapok vagyona a tekintélyes piaci hozamokkal együtt jóval nagyobb ütemben – közel másfélszeresére – nőtt, mint az állampapíroké, és 2023 legvégére átlépte a 8630 milliárd forintot.

A hazai részvényeket inkább kerülték tavaly a háztartások. A lakosság 81 milliárd forintot adott el a leginkább az OTP, Mol, Richter és Magyar Telekom nevével fémjelzett, pesti tőzsdén forgó papírokból. A tőkét rosszabb időzítéssel nem is lehetett volna visszavenni, a BUX 38 százalékos ralijával világviszonylatban is kiemelkedő hozamot szállított a kockázatvállaló megtakarítóknak. A pozícióban maradt lakossági befektetők összesen 457 milliárd forint árfolyamnyereséget tehettek zsebre. A háztartások kezében lévő magyar részvényvagyon mindezek következtében 31 százalékkal gyarapodott, megközelítve az 1600 milliárd forintot.

A tőzsdézők is jól jártak az év végi hajrával

A hazai lakossági befektetések tavalyi rekordévéhez a decemberi hónap erős teljesítménye is kellett, novemberhez képest ugyanis csaknem három százalékkal, 618 milliárd forinttal gyarapodott a különböző eszközök értéke.

Az év utolsó hónapjában mérséklődött az állampapírok vonzereje, ezekből ugyanis csupán 109,3 milliárd forintot vásároltak a háztartások, miközben a legnagyobb riválisnak számító befektetési alapokba ennek csaknem dupláját, 212,7 milliárdot kötöttek le. A magyar részvényekbe is kifejezetten bőséges, 30 milliárdos friss tőke érkezett, és az egyéb kötvényeknek is sikerült mintegy 23 milliárd forintot begyűjteniük a lakosságtól. A hozamok a befektetési jegyeknél és a részvényeknél is kiemelkedően jól alakultak, az előbbiek 131 milliárd forintot, az utóbbi kategória 82 milliárdot hozott a kisbefektetők konyhájára. Az állampapírt tartóknak ezzel szemben be kellett érniük 22,3 milliárd forintnyi felértékelődéssel.