Lufthansa: sztrájkok árnyékolják be a javuló teljesítményt

Látványosan javult a Deutsche Lufthansa csoport tavalyi teljesítménye, az ideit viszont alaposan beárnyékolják sztrájkok és a világgazdaság szállítási igényeiben tapasztalt visszaesés. A német légi közlekedési csoport a ma reggel kiadott éves gyorsjelentése szerint 76 százalékkal, 2,68 milliárd euróra növelte a kiigazított üzemi eredményét, forgalma pedig a 2022-est 15 százalékkal meghaladva 35,42 milliárd euróra ugrott. 

A Lufthansa dolgozói – érthető módon – részesedni szeretnének a közös munka gyümölcséből, ám erre a cégvezetés csak vonakodva hajlandó, bár a leghangosabb és legjobb érdekérvényesítő erővel bíró pilótákkal elég hamar megegyezett. A földi kiszolgáló személyzet e heti háromnapos sztrájkja után a légiutas-kísérők vannak soron, ők szerdán szavaztak a figyelmeztető sztrájkról – 15 százalékos béremelést követelnek, a részleteket később közlik. 

A Lufthansa-sztrájk leépítésekhez is vezethet         

A földi kiszolgáló személyzet szerda este megkezdett és szombat reggelig tartó sztrájkja miatt a Lufthansa csütörtök–pénteken németországi járatainak 10-20 százalékát tudja csak elindítani, s azt javasolja még a a legkitartóbb utasainak, hogy a hamburgi és frankfurti repülőtér biztonsági személyzetének sztrájkja miatt e két légikikötőt messziről kerüljék el.  

A csoporton belül egyébként az év végi statisztika szerint 96 677-en dolgoztak, szemben a 2022-et záró 109 509 fős állománnyal. Azaz 

ami a cégvezetés szempontjából optimális előrelépés a hatékonyság terén, a munkavállalói oldalról nézve viszont az erős kiszolgáltatottság érzetét keltheti. Nem véletlen, hogy most a dolgozók erőt és egységet igyekeznek demonstrálni.    

A közelmúlt sztrájkjai miatt ezrével estek ki a járatok, a Lufthansa már most jelezte, hogy emiatt a folyó negyedév vesztesége meg fogja haladni az egy évvel korábban regisztrált 273 millió eurót, és az amúgy rendszerint a leggyengébb forgalmi adatokat hozó évnyitó három hónap gyatra teljesítménye az egész üzleti év eredményére rányomja majd a bélyegét. 

Pozitívumként viszont megemlítették, hogy a második negyedévben a foglalások jobban alakulnak a tavalyihoz képest. Mindent egybevetve a Lufthansánál már letettek arról, hogy magasabb nyereséggel zárják 2024-et, holott már közel jártak a rövid távú célként meghatározott 8 százalékos üzemi nyereségráta eléréséhez. Tavaly ezta a befektetők által kitüntetett figyelemmel követett mutatót sikerült 4,9 százalékról 7,6 százalékra felhozni.

A pandémia előtti szint még odébb van        

Európa legnagyobb légitársasági csoportja – a fapadosokkal szemben – még az idén sem éri el a pandémiát megelőző 2019-es békeév forgalmi mutatóit, az akkori kapacitás 94 százaléka körül repülnek az idén, bár eredetileg már 95 százalékkal kalkuláltak – tavaly ez a mutató 84 százalékon állt. 

A csoport légitársaságai a 2022-eshez képest 14 százalékkal több, 946 132 járatot teljesítettek, fedélzetükön 20 százalékkal több, összesen 122,53 millió utassal. A járatok átlagos kihasználtsága 79,8 százalékról 82,9 százalékra javult, vagyis azért még elég szellősen töltötték meg az utasok a repülőgépeket.

Folytatódott a kapacitás helyreállítása, de úgy tűnik, veszített a lendületéből – állapították meg ezzel kapcsolatban a Bernstein elemzői, emlékeztetve arra, hogy a Deutsche Lufthansa európai riválisai közül a múlt héten jelentő Air France-KLM 5 százalékpont körüli kapacitásnövekedést jósolt az idei évre, míg

• a British Aiwayst,
• az Iberiát,
• az Aer Lingust,
• az Air Europát
• és a Vuelinget           

magába foglaló IAG csoport 7 százalékpontos javulást vár, de egyik sem éri még el a pandémia előtti szintet, bár megjegyezték, hogy a geopolitikai feszültségek némiképp elriasztják a repülő közönséget, a profit fő forrását képező vállalati utazások pedig jócskán a járvány előtti szint alatt maradnak.

A Lufthansánál nem csak a sztrájkok okoznak problémát, náluk is kapacitáskieséshez vezetnek az Airbus A320-as modelljénél a Pratt & Whitney által szállított hajtóművekre elrendelt kötelező javítások. Emiatt egyre több gépet kell átmenetileg kivonniuk a forgalomból. A Lufthansa nemrégiben nagy megrendelést adott le a Boeing konkurens 737 MAX típusára, hogy diverzifikálja a jelenleg Airbusra épülő keskeny törzsű flottáját.                                         

Szaporítja a gondok sorát, hogy az Európai Bizottságnak nem akaródzik jóváhagynia az Alitalia romjain újjáéledt ITA Airways felvásárlását, noha az mindkét fél érdekét szolgálná. Bár lehet, hogy az utasokét már kevésbé. A csoport nemzeti flottája a ITA átvételével                    

• a Lufthansa,
• az Austrian Airlines,
• a Brussels Airlines
• és a Swiss mellett öttagúvá bővülne.    

A vállalat csütörtökön közölte, hogy továbbra is számít az ügylet jóváhagyására valamikor az év folyamán, és hogy szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal a tranzakció mielőbbi lezárása érdekében.

A Deutsche Lufthansa csoport gyorsjelentésében szereplő kedvezőtlen híreket már korábban beárazták a tőzsdén, így az idén már 9 százalék feletti veszteséget elszenvedő árfolyam mindössze 0,2 százalékkal csúszott lejjebb. 

Ebben szerepet játszhatott, hogy a cég 30 centes részvényenkénti osztalékot lengetett be, felújítva a 2019-ben leállított kifizetéseket. Jelezte, hogy a továbbiakban a nyereség 20-40 százalékát fizetnék ki osztalékként a részvényeseknek, ha erre a május 7-i közgyűlésen megkapja a hozzájárulást.