Mintegy 7 százalékkal, részvényenként 3,1 dollárra emeli az idei éves osztalékot a brit–svéd AstraZeneca gyógyszeripari óriás – közölte a cég igazgatótanácsa csütörtökön, amely szerint a lépés „alátámasztja a vállalat teljesítményébe és készpénztermelésébe vetett részvényesi bizalmat”.
Michel Demare cégelnök hangsúlyozta, hogy az emelés összhangban van a cég „progresszív” osztalékpolitikájával, amelyen amúgy nem változtattak.
A gyógyszergyártó részvényei a hírre csütörtök kora délutánig közel 2 százalékkal 109 font fölé drágultak Londonban, így az éves árfolyamnyereség 1,6 százalékra nőtt, ami elmarad a vezető brit tőzsdeindex, a FTSE 100 idei 3 százalékos emelkedésétől.
A szkeptikusabb piaci megfigyelők viszont a brit Shares Magazine szerint arról beszélnek, hogy a bejelentést néhány órával az előtt tették meg, hogy megkezdődik a részvényesi szavazás a francia származású Pascal Soriot vezérigazgató 1,8 millió fontos, azaz nagyjából 800 millió forintos fizetésemeléséről.
Russ Mould, az AJ Bell befektetési igazgatója a bejelentést így kommentálta:
Nem véletlen, hogy az AstraZeneca ugyanazon a napon közölte a jó hírt a részvényesekkel, amikor Pascal Soriot vezérigazgató fizetésemeléséről voksolnak.
A 7 százalékos osztalékemelés egyértelműen pozitív a részvényesek számára, de vajon eléggé megkeni-e őket a szavazás előtt? Első látásra úgy tűnik, nyerő stratégia lehet a „valamit önöknek, valamit Pascalnak” elképzelés – tette hozzá.
Sok vita folyt már róla, hogy Soriot megérdemli-e az emeléssel most már összesen évi 18,7 millió fontra, azaz több mint 8,5 milliárd forintra hízó bércsomagot, noha azt senki sem tagadja, hogy jelentős növekedést ért el a cégnél.
A Glass Lewis és az ISS befektetői tanácsadó cégek mindenesetre azt javasolták, hogy a részvényesek a javaslat ellen szavazzanak.
Ezt a véleményt azonban például a GQG Partners, az AstraZeneca egyik amerikai nagyrészvényese egyáltalán nem osztja.
Rajiv Jain, a GOQ befektetési igazgatója ugyanis a Financial Timesnak elmondta:
A vezérigazgató masszívan alulfizetett... tekintve az AstraZeneca lenyűgöző fordulatát, amióta – több mint egy évtizede – átvette a kormányt.
A bérvita amúgy összefügg a cég berkeiben folyó másik vitával, nevezetesen azzal, hogy a Shellhez hasonlóan a gyógyszergyártó is elhagyja-e londoni tőzsdét a Wall Street kedvéért. Az AstraZeneca tengerentúli riválisainál, például az AbbVienél, az Eli Lillynél és a J&J-nél is többet keresnek a vezérek, mint Soriot.
Másrészt évi 16,9 millió fontos (7,7 milliárd forint) bércsomagjával már tavaly is az egyik legtöbbet kereső vezérigazgató volt az FTSE 100 brit tőzsdeindex vállalatvezetői között, többet vitt haza, mint bárki, az európai szektortársak vezérigazgatói közül.
Kétszer annyit keresett, mint mondjuk Lars Fruergaard Jorgensen a Novo Nordisknál, holott a dán gyógyszergyártó tőzsdei kapitalizációja a legnagyobb a kontinensen, és nem csupán az iparágon belül.
A Novo részvényei az elmúlt öt évben több mint 400 százalékkal drágultak a Wegovy elnevezésű súlycsökkentő gyógyszer sikere miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.