Egyre inkább úgy tűnik, aranybefektetőnek sem utolsó a jegybank

Veres István Attila tollából Az arany reneszánsza címmel jelentetett meg összefoglalót az aranypiaci fejleményekről a Magyar Nemzeti Bank, ebből egyebek mellett kiderül az is, a lehető legjobb időzítéssel bővítette stratégiai aranykészleteit Magyarország. 

Bizonytalan piaci környezet

Az utóbbi évtizedek legnagyobb globális inflációs hullámán van túl a világgazdaság – írja az MNB szakértője. A relatíve nyugodt, egyensúllyal és növekedéssel jellemezhető 2010-es éveket 2020-ban válságok rázták meg. Először a Covid, illetve az arra adott kormányzati és jegybanki reakciók mozgatták leginkább a pénzügyi piacokat, majd a járványhelyzet javulásával a geopolitikai feszültségek élesedtek ki. Ezek következményeként bizonytalanná váltak az inflációs várakozások és a növekedési kilátások. Emellett újabb és újabb geopolitikai gócpontok alakultak, és alakulnak ki, melyek közül a legfontosabbak: USA–Kína szembenállás, orosz–ukrán háború, izraeli–palesztin konfliktus, a Vörös-tenger térségében zajló fegyveres összetűzések, legutóbb pedig Izrael és Irán fegyveres konfliktusa.

Az emelkedő inflációs környezetre reagálva az elmúlt években a jegybanki döntéshozók világszerte a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntöttek, az infláció letörése és a makrogazdasági egyensúly visszaállítása érdekében. 2023 második felében azonban – a meghatározó gazdaságokban tapasztalt áremelkedési ütemek mérséklődésével párhuzamosan – a nagy jegybankok, köztük a Fed és az EKB kommunikációja is megváltozott. Most a piaci szereplők azt találgatják, 

A jegybankok világszerte vásárolnak

Az elmúlt években a világgazdasági környezet változására reagálva egyre több ország döntött amellett, hogy ismét meghatározó szerepet szán a tradicionális tartalékeszközként funkcionáló nemesfémnek, és emeli aranytartalékát. A 2021-ben új lendületet kapó, majd 2022–2023-ban évtizedes rekordokat döntő jegybanki aranyvásárlások elsősorban Kínához, Törökországhoz, Indiához és Japánhoz köthetők. 2023-ban azonban Lengyelország is jelentős vásárlóként jelent meg a piacon, és Csehország is tervez további vásárlásokat. A jegybankok aranykereslete 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött, ekkor az összes vásárlás 1082 tonnát tett ki. A tavalyi évben bár új rekord nem született (1037 tonna), de a központi bankok vásárlásai mindössze 4 százalékkal maradtak el az előző évi historikus csúcstól (1. ábra). 

A 2023-as évben az arany iránti teljes globális kereslet 4899 tonna volt, ami új történelmi rekord. A hosszú távú emelkedő árfolyamtrendben elemzők és piaci szereplők szerint az elmúlt években meghatározó szerepe volt a jegybankok vásárlásainak, és a 2024-es első negyedéves adatok alapján ez továbbra is fennmaradhat. Az elmúlt évek turbulens világgazdasági és nemzetközi tőkepiaci folyamataira visszatekintve az aranytartalék tartása és jelentős
mértékű növelésének helyessége utólag is beigazolódott.

Az MNB aranyvásárlásai – Magyarország megelőzte a világot 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás Aranyvonatán mintegy 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe. A kimenekített aranytartalék teljes egészében, hiánytalanul visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.

Ezt a tendenciát megtörve a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján a legtöbb országot megelőzve már 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, megtízszerezve az akkori 3,1 tonnás állományát. Ezt követően a Covid-járvány alatt, látva, hogy turbulens és bizonytalansággal teli idők jönnek, tovább emelte, ezúttal megháromszorozta Magyarország aranytartalékát. 2021-ben további 63 tonna aranyat vásárolt, amellyel 

A MNB az aranytartalék bővítésével évekkel megelőzte nemcsak a nemzetközi trendet, de a régiós – a lengyel és a cseh – jegybankokat is, melyek csak 2023-ban jelentették be saját vásárlási programjaikat. A lengyelek 2023-ban 130 tonnát vásároltak, Csehország célja pedig aranytartalékainak megötszörözése, ezért tavaly 19 tonna aranyat vásárolt. A cseh és lengyel vásárlásoktól függetlenül Magyarország továbbra is tartja az első helyét az egy főre jutó aranytartalék nagyságát tekintve a régióban.