Luxusipar: az LVMH is bemondta az unalmast

Profitadatokat nem tett közzé, első negyedéves eladásait viszont részletezte a világ legnagyobb luxusipari társasága. Az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton ezen számai pedig éppenséggel nem szívderítők, ami nem is csoda, tekintettel arra, hogy egyik kiemelt piacán, Ázsiában most a gazdasági növekedés szerényebb volta korlátozta a törzsfogyasztókat a luxustermékek vásárlásában. 

Az itteni eladások éves alapon 6 százalékkal estek vissza (Japánt nem számítják a régióhoz), de erről konkrét adatot majd a júliusban publikálandó féléves jelentésében közöl az LVMH. Ahogy azt sem tudni, hogy mekkora lehet a baj a földrész meghatározó felvevőpiacán, Kínában, hiszen Jean-Jacques Guiony, az LVMH pénzügyi igazgatója arról beszélt újságíróknak, hogy önmagában Kína kereslete a bel- és külpiacokon a luxus minőségű divat- és bőráruk iránt közel 10 százalékkal nőtt. Ez a szegmens adja a LVMH összbevételének a felét. Az organikus növekedés Európában és az Egyesült Államokban is csak 2 százalékos volt.

Nyolc éve nem látott számok az LVMH-nál

Mindent egybevetve organikus alapon, árfolyamhatások nélkül számolva az LVMH globális forgalma 3 százalékkal, 20,69 milliárd euróra nőtt, miközben az elemzők 3,2 százalékos pluszra számítottak. Ilyen gyenge növekedési tempóra legutóbb 2016 első negyedében volt példa – természetesen a pandémia két évét leszámítva. A rideg bevételi számok szerint azonban a forgalom az egy évvel korábbi 21,35 milliárd eurótól 2 százalékkal csökkent, jelezve, hogy

A legtöbb bevételt hozó divat- és bőráru divízió 2 százalékos organikus növekedése eltörpül az egy évvel korábban mért 18 százaléktól, pedig olyan márkák sűrűsödnek ebbe a portfólióba, mint

• a Louis Vuitton,
• a Christian Dior,
• a Celine,
• a Loewe.
• a Fendi,
• a Givenchy
• és a Kendo.

Guiony szerint az átlagból ezúttal felfelé a Louis Vuitton, lefelé pedig a Dior lógott ki. A Bernard Arnault a világ egyik leggazdagabb embere által irányított LVMH 75 luxusmárkát birtokol, tevékenységi köre a divaton túl az óra- és ékszeriparra, a minőségi szeszgyártásra, a parfümökre és a kozmetikumokra terjed ki, de a szállodaiparban is vannak érdekeltségei. 

A pezsgő durranása is ritkábban hallatszott

S hogy a vásárlóközönségnek kevesebb oka volt ünnepelni, azt a Moet & Chandon és Dom Perignon pezsgők és a többi a luxusital iránti megcsappanó kereslet is igazolja. Beszámolójuk szerint a szeszipari divízió látványos, 16 százalékos forgalomcsökkentést szenvedett, csak 1,42 milliárd eurót tett a közösbe. 

A Hennessy konyakból jobbára a kereskedői készletek kitárazása folyt, új rendelések csak héba-hóba érkezetek. A parfümöknél 3 százalékos volt a plusz és 2,18 milliárd euró a bevétel, míg az óra-ékszer divízió – benne a legendás Tiffany & Co.-val – 5 százalékos mínuszban volt a maga 2,47 milliárd eurós forgalmával. 

Jean-Jacques Guiony ezt azzal magyarázta , hogy a divízió ékköve, a Tiffany a bevételeinek felét az Egyesült Államokban szerzi, ott pedig a magas infláció és a recessziós félelmek miatt még a gazdagok is visszafogottabban költekeznek. 

A párizsi nyári olimpia reménysugárt jelent, az érmeket a Chaumet tervezte és szállítja, míg a francia sportolókat a Louis Vuitton „öltözteti”. A legnagyobb francia szponzorként a sportlétesítmények VIP-részlegeit is az LVMH rendezi be és látja el minden földi jóval – nyilván nem az olimpiai eszmények magasztalásától vezérelten. Ami pedig az óraipart illeti, ott is felberregett a vészcsengő. A többi között

• a TAG Heuer,
• a Zenith
• és a Hublot

luxusmárkákkal jellemzett portfólió finoman szólva is erős késésben van. Arról nem is szólva, hogy képviselői alulmaradtak az olimpia hivatalos időmérőinek szállítására kiírt pályázaton, azt ugyanis az Omega nyerte meg, amely tudvalevően a svájci Swatch csoport kötelékébe tartozik.

A forgalmi jelentést viszonylagos optimizmussal fogadta a piac, az LVMH részvénye 2,9 százalékkal drágult a párizsi tőzsdén, 11,3 százalékosra növelve idei raliját.