Az orosz–ukrán háború és a nyomában járó energiaválság hatalmas nyereséghez segítette a nyersanyag-kereskedőket. A piacot uraló négy legnagyobb, magánkézben lévő kereskedőcég együttesen immár több mint 50 milliárd dollárt kaszált – döntő részben a putyini agresszióra visszavezethetően felhajtott nyersanyagárakon. Külön szerencséjük, hogy a giganyereségen nem kell osztozniuk „külsősökkel”, hiszen a Big4 egyikét sem jegyzik a tőzsdén.
A Bloomberg vállalat közeli forrásokból úgy értesült, hogy csak a piacvezető svájci Vitol csoport 13 milliárd dolláros tiszta profittal zárta a tavalyi pénzügyi évét, s az áringadozások sem zavarták meg jelentősebben az üzletmenetet.
Nem panaszkodhat a szintén svájci illetőségű, de Cipruson bejegyzett Mercuria Energy Group, amely a globális energiapiacok minden szegletében jelen van, legyen szó kőolaj-, földgáz-, villamosenergia- és szénkereskedelemről vagy a feldolgozott termékek, üzemanyagok és egyéb árupiaci, mezőgazdasági termékek adásvételéről.
A Mercuria 2,7 milliárd dollárt oszthat szét tulajdonosai között, vagy fektetheti be a jól jövedelmező üzletbe. Merthogy a biznisz rendesen pörög tovább annak ellenére, hogy a fenti két cég profitja a 2022-es rekordévihez képest 10-15 százalékkal mérséklődött. De még így is duplája volt a korábbi években elért maximumnak.
Az amerikai hírügynökség emlékeztet, hogy a Big4 a többi tagjával, így a szingapúri székhelyű, de Svájcból vezérelt Trafigura Grouppal, valamint a Genfből irányított, de szintén Cipruson bejegyzett Gunvor energiakereskedő csoporttal együtt 6,8 milliárd dolláros adózott eredményt „villantott” 2018-2019-ben.
Az elmúlt két évben a fizikai nyersanyagokkal foglalkozó vezető kereskedők által elért nyereség valóban csillagászati volt – jegyezte meg Sebastian Barrack, a szektor vezető fedezeti alapjának számító Citadel nyersanyagpiaci vezetője hétfőn, a Financial Times által szervezett háromnapos globális árupiaci csúcstalálkozón, amelyet – minő véletlen – a festői svájci Lausanne városában tartanak.
Megjegyzendő, hogy a Vitol mögött a világ második legnagyobb nyersanyag-kereskedője, a Glencore és az Xstrata egyesítésével tavaly létrejött monstrum szintén svájci hátterű, de esetében az angol tulajdonosi szál is erős. Ők azonban ott vannak a tőzsdén.
A horribilis nyereség a kereskedők és vezetők egy szűk csoportja között oszlik meg,
közülük többen az utóbbi időszak globális energiakrízisét meglovagolva milliárdosokká, sőt multimilliárdosokká váltak a szerződésükben kikötött teljesítményarányos bónuszoknak köszönhetően.
A Vitolnál például 450 fős gárda az, amely a kereskedelmi tevékenységet dirigálja, ők egyben tulajdonosok is a cégóriásban. A Trafiguránál hígabb a menedzsertulajdonosai kör, ott 1200 fő részesül közvetlenül is a nyereségből. Optimálisabb és egyszerűbb a helyzet a Gunvornál és a Mercuriánál, náluk a három-három vezető együttesen 50 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkezik, így a profit felosztásához nem kell matekzsenit hívni.
A giganyereséget a kereskedőházak ráadásul éppen akkor érték el, amikor a kormányok kiemelten foglalkoztak az energiabiztonsággal, krónikus hiány lépett fel energiahordozókból, az árak ennek megfelelően pedig az égbe szöktek.
Emellett a korrupció egyik melegágyának tekintett szektor szereplői körében egymást érték a vizsgálatok, jobbára azt megállapítva, hogy a kereskedők extraprofittal dolgoznak, haszonkulcsukba minden esetleges rizikót szépen beépítenek. Az orosz olajexport ellen meghozott nyugati szankciók is a kereskedők kezére játszanak,
a kockázati tényezők pedig abnormális szintre hajtják fel az árakat.
Ismert, hogy a Panama-csatornán és a Vörös-tengeren keresztül történő transzport nehézségei, így az alacsony vízállás, illetve a húszik rakétatámadásai miatti fenyegetettség szintén megdrágították az energiahordozó-, a gabona- és bányászatinyersanyag-szállításokat.
A kereskedőtársaságok gyorsan helyet találtak a frissen betalicskázott pénzhegyeknek. A Vitol például növelte az olajfinomítókban lévő részesedéseit, a Gunvor egy spanyol gázerőmű többségi részesedését szerezte meg, míg a Trafigura egy üzemanyag-forgalmazó társasággal gyarapodott.
A Mercuria 200 millió dollárt fektetett egy amerikai napenergia-hasznosító és -tároló társaságba, az MN8 Energybe. Emellett a Big4 folyamatosan növeli dolgozóinak számát, miközben nagyban készülnek az olaj utáni időszakra, az ehhez szükséges stratégiaváltásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.