Kötvényekbe vetett bizalom, avagy a jegybankok piacmozgató hatása

Szerző: Andreskó Mária, a Generali Alapkezelő vezető portfóliómenedzsere

Megfelelő időzítés mellett azok a befektetők, akik hittek a hazai kötvényekben, és 2022 őszén, jellemzően a negatív globális befektetői hangulatban vásárolták meg a kötvényeiket, 34 százalék feletti nyereséget könyvelhettek el tavaly, év végén. Az eredményből is látható, hogy a 2022. évi negatív teljesítményt jócskán ledolgozta a kötvénypiac, visszaszerezve a befektetők bizalmát. Csak a hazai lakosság számára elérhető kötvények is tetemes kamatot kínáltak az előző évben. Ilyen volt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amely a kamatmegállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztóiárindex-változás százalékos mértéke mint kamatbázis felett biztosított sorozatonként eltérő  kamatprémiumot, tehát az idei kamatperiódusra minimum 17,6 százalékos kamatot fog fizetni. 

Ahhoz, hogy az intézmények által is vásárolható kötvények ilyen teljesítményt tudtak elérni, az kellett, hogy jelentős mértékű hozamcsökkenés következzen be. 2023-ban a 3 éves futamidejű kötvények hozama közel 5 százalékot, míg a 10 éveseké több mint 3 százalékot mérséklődött, ennek hatására extra árfolyamnyereséget lehetett elérni.

De, érdemes még venni?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az idei évben érdemes-e vásárolni a hazai kötvényekből, érdemes-e tartani, van-e tér további hozamcsökkenésre.
Először is meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a kötvényhozamokat. 2023-ban is a hozamok fő mozgatóereje a monetáris politikában és az infláció mérséklődésében rejlett. Ez idén sem változott, azonban a kamatvágás gyakorisága és mértéke körüli bizonytalanság erőteljesen befolyásolja a várakozásokat. A hozamcsökkenő trendet épp az törte meg idén, hogy az USA-ban év végén várt öt-hat kamatvágás helyett egy-két kamatvágásra lehet számítani, bár a legutolsó Fed-jegyzőkönyv szerint egy esetleges kamatemelés is felmerült, ha az infláció is emelkedésnek indulna. 

A piaci szereplők árgus szemmel figyelik a fundamentumokat, amelyek alapján a Fed várható lépéseire lehet következtetni. A főbb makroszámok stabil munkaerőpiacot és javuló fogyasztói bizalmat jeleztek a közelmúltban, azonban a héten további fontos munkaerőpiaci adat fog napvilágot látni. 

A Fed adatvezérelt üzemmódban van, a lassú dezinflációval és a rugalmas munkaerőpiaccal összhangban idén két kamatcsökkentéssel lehet számolni, amire először szeptemberben kerülhet sor.
Európában a gazdasági kilábalás visszafogott mértékben folytatódik, miközben az infláció mérséklődése megállt. Az eurózónában a bizonytalan keresleti környezet, a monetáris szigorítások hatása, a bankok szigorúbb hitelezési feltételei és a magas kamatok visszafogják a vállalatok hitelkeresletét. A dezinfláció megtorpanásának ellenére 25 bázispontos kamatvágásra lehet számítani a héten, azonban a következő lazító lépésre ősszel kerülhet sor.

Ez a nemzetközi hangulat tovább gyűrűzve hazánkban is érezteti hatását, ha a bizonytalanság miatt emelkednek világszerte a hozamok, ezt a hazai kötvénypiac is követi. Ennek hatására a magyar éven túli kötvények idei teljesítménye jelenleg mínusz 1,6 százalék. Ez azonban átmeneti átértékelődés, hiszen számolnunk kell a jegybanki kamatcsökkentésekkel (EKB, Fed, MNB), ami mérsékelni fogja a kötvények hozamát is, ezáltal generálva egy magasabb pozitív teljesítményt a kötvényeken év végéig. A tavalyi évhez képest ugyan jelentősen mérséklődtek a hozamvárakozások, azonban hazánkban továbbra is 7 százalék körüli hozam mellett érhetők el az éven túli lejáratú állampapírok, melyek teljesítménye tovább emelkedhet a kamatcsökkentések hatására. Ezt az elérhető eredményt tovább segíti a diverzifikált kötvényportfólió kialakítása, ahol az állampapírok mellett a vállalati kötvényeken magasabb hozam érhető el, úgy, hogy a kockázati prémium tükröződik a hozamban. Tehát 2024-ben sem kell elfelejteni a kötvényeket, hiszen még mindig attraktív hozamokat kínálnak mérsékeltebb kockázat mellett, a jegybanki döntéshozatallal kapcsolatos bizonytalanság által gerjesztett volatilis kötvénypiaci környezetben.