Zuhant a Nike, már csak az olimpiában reménykednek

A Nike gyengülő trendben van, épp a foci-Eb és a nyári olimpia évében, holott ilyen magas presztízsű sportesemények idején éppenséggel szárnyalnia kellene az eladásoknak. Ezzel szemben a világ legnagyobb sportfelszerelés-gyártója 12,4 százalékos árfolyamzuhanással „nyugtázhatta” a negyedik üzleti negyedéves gyorsjelentésére adott tőzsdei reakciót. 

A kiábrándító jövőképet és a szerény forgalmat beárazva a kurzus akkorát esett, hogy ha így marad a mai nyitásig, akkor 15 milliárd dolláros értékcsökkenéssel jár a cég piaci kapitalizációjában. 

Leolvadt a Nike árfolyama 

A csütörtöki amerikai tőzsdezárást követően publikált gyorsjelentés a május 31-ével végződött üzleti év utolsó három hónapjának teljesítményét részletezi, ám ez a teljesítmény világklasszisnak éppenséggel nem nevezhető. A cég 12,61 milliárd dolláros forgalma 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi időszakétól, és 230 millió dollárral az LSEG elemzői konszenzusától. 

Ezen belül a Nike nagykereskedelmi üzletágának bevételei 5 százalékkal nőttek, viszont a közvetlenül a vásárlóknak értékesítő csatornákon 8 százalékos volt a zuhanás, holott a Nike épp az online forgalom intenzív növelését tűzte ki célul maga elé, ezzel is csökkentve a költségeit. 

Külön kiemelik az On és a Hoka új futócipőmárkák okozta rivalizálás negatív hatásait. Az új iránt fogékony vásárlók körében ugyanis hódít ez a két márka. A Nike főként a negyedévben az összbevételekből 42 százalékos részesedést kihasító észak-amerikai piacon hasalt el velük szemben, ahol az elért 5,28 milliárd dolláros teljes negyedéves forgalom 1 százalékos visszaesést jelent a bázishoz képest.

Ottani online kereskedésük más termékkörökben sem képes felnőni a cég elvárásaihoz. A Nike amerikai piaci részesedése a sportlábbeli kategóriában

• 2021-ben 35,40 százalék,
• 2022-ben 35,37 százalék,
• 2023-ban 34,97 százalék

volt a GlobalData szerint. Matthew Friend, a Nike pénzügyi igazgatója az árérzékeny vásárlók elfordulására vezette vissza a gyenge észak-amerikai forgalmat, s mint ígérte, a cég a 100 dollár alatti kategóriában erősíteni fog, hogy ne veszítsen még több teret a riválisokkal szemben. 

Az olimpiára fókuszálnak 

Átfazonírozzák a teljes futócipő-portfóliót, a gyengén fogyókra – mint az Air Force 1 – kevesebb figyelmet fordítanak, viszont technikai újdonságokkal teszik népszerűbbé a futócipőiket – a stabilitás növelésére például több párnát helyeznek a lábfej alá –, és a Micheal Jordan nevével fémjelzett Air Max termékcsaládot is megújítják. 

Közben reménykednek, hogy az Alphafly 3 és a Pegasus futócipőket viselő Nike-atléták odateszik magukat az olimpián, ezzel is hozzájárulva a drága és nagy haszonnal eladható termékek forgalmának felfuttatásához.

A Nike mintegy utolsó mentsvárként kapaszkodik a párizsi olimpiába, amely sorsfordító lehet a számára. John Donahoe vezérigazgató szerint az áttörő innovációik és sikerorientált atlétáik együtt csodákra lesznek képesek, s erre üzleti oldalról hatalmas marketingkampánnyal rá is segítenek. Az viszont 

miközben a piaci konszenzus 3,2 százalékos mínuszt vizionál csupán. Az üzleti év egészére előrevetített egy számjegyű csökkenéssel szemben a piac 0,9 százalékos pluszt vár a forgalomban. 

Másfélszeres nyereség – minimális osztalék

Ugyancsak a rejtélyek sorát gyarapítja, miként szakadhat a Nike árfolyama 12 százalékot, amikor a cégvezetés azzal büszkélkedhet, hogy az adózott nyereséget 1,03 milliárd dollárról annak másfélszeresére, 1,50 milliárd dollárra sikerült növelni, nem utolsósorban a cégnél végrehajtott, leépítésekkel tarkított költségcsökkentési programnak köszönhetően. 

Mondjuk, az valóban csalódást kelthetett, hogy az osztalékjavaslat nem tükrözte a profitbővülés mértékét: a részvényesek között a tavalyi 34 cent után most 37-et osztanak ki minden egyes értékpapírjuk után.