Peking önti a pénzt a csipiparába, hogy lenyomja az amerikai technológiát

Amíg az Egyesült Államok 53 milliárd dolláros csipprogrammal támogatja hazai csipiparának önállósodását, s a kínai gyártástól való függés felszámolását, Peking is gőzerővel dolgozik az amerikai technológiai kötődés elszakításán. 

Mit takar a "Delete A" kampány?

Bár a kínai csipgyártás zászlóshajója, a SMIC,

 mint a tajvani TSMC, vagy a dél-koreai Samsung. Úgy tűnik, sikeresen teljesíti az első mérföldkövet, hogy hazai eszközökkel hozzon létre keresekedelmi csipeket. A SMIC technológiai erőfeszítése a széles piaci "Delete A" kampány része, mely azt célozza, hogy felszámolják az amerikai technológiát Kínában.   

A Biden-adminisztráció és az amerikaiak szövetségesei, így Japán és Hollandia is, célzott exportkorlátozásokat vezettek be, hogy aláássák Kína képességét a csúcskategóriás csipek gyártására. Kína azonban dacolva a félvezető berendezések vásárlásának globális visszaesésével, tavaly elképesztő költekezésbe kezdett: a SEMI iparági szövetség szerint a globális beruházások egyharmada Pekinghez köthető. 

A Gavekal Research elemző cég szerint az új kínai üzemek fejlett technológiájú csipeket gyártanak majd. Az eddig 50 milliárd dolláros kínai félvezető alapot májusban 48 milliárd dollárral bővítették. 

 - mondta Konrad Kwang-Leei Young, a TSMC korábbi vezetője, aki 2021-ig a SMIC független igazgatósági tagja volt. Hozzátéve: a kínai cég már most képes 28 nanométeres fejlett csipek előállítására ipari mennyiségben.

Kínának még hosszú utat kell megtennie, hogy megszabaduljon a külföldi technológiáktól, különösen azoktól, amelyek a magasabb kategóriájú csipek gyártásához szükségesek. Egyelőre a SMIC gyártósorai sem nélkülözhetik az amerikai szerszámokat, valamint más külföldi berendezéseket.

Mindeközben az amerikai csipprogam 2032-re megháromszorozza az Egyesült Államokban gyártott csipek számát, s a gyártelepítési bumm nyomán 2032-re 14 százalékra nő az amerikai részesedés a globális csipgyártásban, a 2020-as 12 százalékról. Ennél is izgalmasabb, hogy 

 Az amerikai támogatások döntő része a fejlett csipeket gyártó négy nagy cégnél csapódott le: Intel, TSMC, Samsung, Micron. Ám hiába fektet a TSMC, a világ legnagyobb csipgyártója több mint 65 milliárd dollárt arizónai gyárak telepítésébe, a Samsung pedig 45 milliárd dollárt invesztál texasi üzemekbe, a legfejlettebb technológiájukat otthon tartja. Ezt a tajvaniak a logisztikai nehézségekkel magyarázták, az esetleges geopolitikai szempontokat meg sem említve. Az azonban világos, hogy így eggyel több oka lesz Amerikának a Peking által el nem ismert Tajvan védelmére. 

Hirdetés