Tovább fékezhet a német gazdaság, reagálhatnak az európai indexek

A múlt héten a vártnál jóval alacsonyabb értékű német ZEW index közlését szinte alig hallotta meg a részvénypiac, más tényezők mozgatták az árfolyamokat. Pedig Achim Wambach, a ZEW elnöke úgy fogalmazott, hogy „Németország gazdasági kilátásai összeomlanak”, kommentálva a gazdasági kilátásokra vonatkozó 32-es, várt indexérték helyett 19,2-es indexértéken landoló gazdasági bizalmi indexet. Csökkent közben az ország helyzetét megítélő bizalmi index is, de kisebb mértékben.  

Érvelhetnénk azzal, hogy a szentiment indexek nagyon érzékenyek, a közel-keleti feszültség fokozódása és az elmúlt hetekben közölt néhány amerikai makroadat is nagy súllyal esett a latba, és hogy a Covid és más válságidőszakok alatt a ZEW index a mínusz 50-es értékre is lejutott. Elég volt egy pénzügyi szektorbeli turbulencia tavaly például, hogy ugyanez az index a német gazdaság esetében 28,1-ről 13,0 pontra, az Eurózóna egésze tekintetében pedig 29,7 pontról 10,0 pontra mérséklődjön. De mégis más most a helyzet, mert ezt az adatot számos más, makrogazdasági tényközlés is alátámasztja.

Júniusban a német ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Augusztus elején azt tudtuk meg, hogy a felmérések 2016-os kezdete óta a legmagasabbra emelkedett a német cégcsődök száma júliusban a hallei IWH gazdaságkutató intézet szerint. A növekedés az előző hónaphoz képest 20 százalékos, az előző év júliusához képest 37 százalékos volt.

A fent leírt tendenciák még akkor is aggodalomra adnak okot, ha a piac szeptemberre egy újabb, és az év végéig tovább egy-két kamatcsökkentést vár az Európai Központi Banktól. Közben ugyanis épp Németországban a szakszervezetek a 2000-es évek óta nem látott reálbér-emelkedésről számolnak be. A WSI (Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Institut) előrejelzése szerint a január és június között kötött megállapodások alapján 2024-re várhatóan 5,6 százalékkal nőhettek a bérek Németországban, ami bőven meghaladja a jegybank 2 százalékos inflációs célját. Az EKB közlése szerint ez önmagában nem ad okot aggodalomra, hiszen az elmúlt évek elmaradt bérnövekményét sok szektorban még csak most pótolják. 

Ezzel együtt érdemes a német és ezen keresztül az európai makrogazdasági és bizalmi mutatókra figyelni. A július végén megjelent német inflációs adat a vártnál magasabb lett, a harmonizált inflációs mutató 2,6 százalékra emelkedett, magával húzva az európai indexet is. Ebben az értelmezésben a német tendenciák a gazdaság mérete és szerepe miatt erős hatással voltak és vannak az európai makrofolyamatokra.

Mivel az európai maginfláció 2,9 százalékon stagnál, Európában könnyen lehet, hogy a jegybank nehéz helyzetbe kerül, ha az infláció fellángolása nem tenné lehetővé a gazdaság gyors élénkítését monetáris lazító intézkedéseken keresztül.  

Bár a tőkepiacokon most a befektetők inkább a tőkeáramlásból fakadó következményekre figyelnek, és az amerikai választási év optimizmusában élnek, az európai indexteljesítmény – néhány jobb negyedév után – ismét kezd elszakadni az amerikai versenytársaktól. Ez pedig óvatosságra ad okot, még a kamatcsökkentési optimizmus mellett is, az európai részvénypiacon.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.