Az orosz–ukrán háború nemcsak a harcmezőn zajlik, de búzamezőkön is. A frontvonal az ukrán gabonatermő területet vágja ketté, ahonnan az oroszok becslések szerint legalább egymilliárd dollár értékű gabonát loptak el a háború kezdete óta, s adtak el a világpiacon.
A The Wall Street Journal értesülései szerint a széles üzleti hálózat szálai elérnek az Egyesült Arab Emírségekig, Izraelig és Szíriáig, de az iráni Forradalmi Gárda is profitál belőle. Hiába lett Oroszország a világ legdurvábban szankcionált országa, az ellopott ukrán gabona exportja egyfajta mérlegen kívüli tételként szolgálja Moszkva háborús céljait, és biztosítja szövetségesei lojalitását.
Olyan, mintha a háború önmagát táplálná
– mondta Pascal Turlan, a Project Expedite Justice jogi igazgatója. A jogvédő szervezet az ukrán ügyészeknek segít a gabonalopások kivizsgálásában. Az illegális kereskedelem bevételt hoz a Kreml által szponzorált patronázsrendszernek, ami viszont segíti a konfliktus és a megszállás folytatását – tette hozzá.
Markijan Dmitrasevics ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint az orosz rablások pontos kereskedelmi értékét nehéz meghatározni a háborús káosz és Moszkva fortélyai miatt, de 2022 óta legalább 4 millió tonna gabonát és egyéb terményt szállítottak a megszállt Ukrajnából közvetlenül a nemzetközi piacokra, 800 millió dollár bevételt generálva.
Sokkal nagyobb lehet a kár, ha a szárazföldi és kishajós szállítmányokat is figyelembe vesszük: a Texty ukrán nonprofit szervezet úgy becsüli, hogy az Oroszország az általa megszállt ukrán területekről 6,4 milliárd dollár értékű gabonát vitt el. Mindeközben
Moszkva az ukrán gabonaszállító hajókat rakétákkal támadja a Fekete-tengeren.
Ukrajna diplomáciai nyomást gyakorol az importáló országokra, néha sikerrel. Az elmúlt két évben Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat, vagy leállította a gabonaszállítmányok vásárlását, miután ukrán diplomaták közölték velük, hogy azok Ukrajna oroszok által megszállt részeiről származnak.
Míg Törökország demonstrálja a szabályok betartását, bár török hajókat már többször füleltek le az ukrán ügyészek, addig Irán nyíltan sérti az embargót.
Teherán árpát vásárol a Krímben tonnánként 140 dollárért, ami 34 százalékos kedvezményt jelent a világpiaci árakhoz képest
– mondta Katerina Jaresko, a Krímből érkező illegális szállítmányokat nyomon követő SeaKrime nonprofit projekt elemzője.
Bár Oroszország a Krímet saját területének tekinti, de más országok nem, s illegálisnak minősítik az onnan származó exportot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.