Úgy veszik a jegybankok az aranyrudakat, mint a cukrot

Az indiai központi bank mellett a lengyel jegybank is kiemelkedő aranyvásárlóvá lépett elő. Az Arany Világtanács szerint a lengyel pénzintézet (NBP) 19 tonna nemesfémet vásárolt, csak a második negyedévben. 

Adam Glapinski, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke az év elején azt mondta, hogy a

Grzegorv Dróżdż, a Conotoxia piaci elemzője szerint a lengyel aranytartalék most 377 tonna fölött van,  de „nagybevásárlást tart az NBP”, ugyanis a beszerzés üteme lekörözi a világ legnagyobb jegybankjait is.

Bizonyosan jelentős mértékben hozzájárultak a jegybanki aranyvásárlások ahhoz, hogy az arany ára rekordszintre nőtt, és átlépte a 2500 dollárt is unciánként.

Az év második negyedévében az arany ára 2500 dolláros rekordszintet is meghaladta unciánként. Az ár azóta is e fölött a szint fölött tartja magát, 

 Persze a piacon már elindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy ilyen árszinten érdemes-e még beszállni, vagy a jegybanki vásárlások következtében már „megfizethetetlenül” drága az arany.

Miért vásárolnak aranyat a jegybankok? - Készülnek a legrosszabbra?

Globálisan azért veszik a legdrágább fémet  jegybankok, hogy diverzifikálják tartalékaikat,  makrogazdasági bizonytalanság és a geopolitikai sokkok elleni védekezés érdekében. 

 azaz az értéke nem inflálódik el. Emellett az arany rendkívül likvid, és nem rejt nemteljesítési kockázatot sem. Ezenkívül kevésbé érinti a politikai kockázat, és értékes biztosítékként, sőt politikai eszközként használható -  az esetleges szankciók hatása is enyhíthető vele.

Az Arany Világtanács adatai szerint a jegybanki aranykereslet 183 tonnára nőtt a második negyedévben, ami éves alapon 6 százalékos növekedés, de 39 százalékos visszaesés az előző negyedévhez képest.

Dróżdż azt is kifejtette: az ékszervásárlások mélyrepülésének időszakában a teljes aranykereslet éves bázison 4 százalékot nőtt, és elérte az 1258 tonnát, ami 2000 óta a legmagasabb árszint.

A törökök is beszálltak

A lengyel és az indiai nemzeti bankon kívül a Török Központi Bank is vásárolja z aranyat, mát 15 tonnával növelte is a készletét. Emellett Jordánia, Katar, Oroszország, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Irak és Csehország központi bankjai is jelentős mennyiségű aranyat vásároltak a második negyedévben. Ugyanakkor  a Kínai Népi Bank (PBoC) jelentősen lelassította aranyvásárlási trendjét az év második negyedében.

Infláció, háborús fenyegetés a háttérben

Lengyelországban több befektető is attól tart, hogy az ukrajnai orosz invázió átcsaphat Lengyelországra is, erre a forgatókönyvre készülnek az aranyvásárlással.  
A Lengyel Nemzeti Bank emellett tőzsdén kereskedett alapok (ETF) segítségével külföldi részvényekbe és vállalati kötvényekbe fektet be, ami egy másik módja annak, hogy tartalékait diverzifikálja.  - írja az Euronews.

Mi mozgatja az arany árát?

Az aranypiacot a kereslet mellett az amerikai dollár árfolyama, az infláció, és az aranyékszerek iránti kereslet mozgatja. Emellett kisebb mértékben, de az aranybányák termelése is hat az árfolyamára, azaz az sem mindegy, hogy mennyit hoznak belőle a felszínre,  Az arany akkor is drágulhat, ha az aranybányász cégek költségei elszállnak, vagy a kitermeléssel kapcsolatban merülnek fel problémáik. Például az időjárási nehézségek, környezetvédelmi tiltakozások is drágíthatják. Jelenleg a legtöbb aranyat Kínában, Ausztráliában, Oroszországban, Kanadában, és az Egyesült Államokban termelik ki. 
Dróżdż szerint összességében az aranyár-emelkedés lendülete az év végére lelassulhat, de valószínűleg az unciánkénti 2500 dollár felett marad.