Gázfröccsel indított a BUX, a forint nem találja a helyét

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) irányadó indexe 75 170 ponton a múlt szerdán új csúcson zárt, az ilyenkor törvényszerű korrekciót pénteken kisebb emelkedés követte, hogy a hétvégére rápihenve a BUX erőt gyűjtsön a folytatáshoz. Nos ez sikerült: az index 74 538 ponton nyitott, ez 0,42 százalékos növekedés. A továbbiakban inkább iránykeresést láthatunk majd az elemzők szerint, erre utalnak a távol-keleti tőzsdeindexek mozgása, közülük Kínában mutatkozott csak kisebb emelkedés, a jó előre beharangozott jegybanki kamatcsökkentésre válaszul. 

A piacokat a kínai stimulus részletei és remélt hatásai tartják mostanában izgalomban, meg a november elején esedékes amerikai elnökválasztás, amelynek kimenetele egyelőre megjósolhatatlan a billegő államokban mutatkozó bizonytalanságok miatt. 

Ha egyik területen sem lesz markáns elmozdulás, akkor 

legfeljebb néhány amerikai nagyvállalat –Tesla, General Motors, Coca-Cola stb. – hétközi gyorsjelentésének fogadtatása billentheti ki megszokott nyugalmukból a brókerek. Esetleg a csütörtökön kijövő európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexek okozhatnak kisebb meglepetést.

Piacmozgató hírek hiánya sem zavarta meg a BÉT blue chipjei abban, hogy emelkedéssel indítsák a hetet:

• az OTP 0,16 százalékkal 18 960 forintra,
• a Mol 0,23 százalékkal 2650 forintra,
• a Richter Gedeon 1 százalékkal 11 070 forintra,
• a Magyar Telekom 0,56 százalékkal 1080 forintra erősödött.

A forint a feltörekvő piacok devizáihoz hasonlóan nem sokat profitált az Európai Központi Bank múlt csütörtöki kamatcsökkentéséből, s az ennek javára írható enyhe erősödéssel is csak kis időre sikerült a múlt hét végén bekukkantania a 400-as szint alá az euróval szemben, hogy aztán a visszagyengüljön a lélektani szint fölé.

Egy euróért 400,7 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon a tőzsdenyitás idején. Az árfolyamokban meredek elmozdulást a hét kiemelten figyelt hazai gazdasági adatközlése sem hozhat: a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése előtt már jegybankári üzenetekből leszűrhettük, hogy a jelenleg 6,5 százalékon álló irányadó ráta a helyén marad, s a kérdés csak az, hogy meddig.