A kormánynak elege lett a nyerészkedőkből: most bezár egy fontos kiskaput
Felszámolják az indokolatlan előnyszerzés lehetőségét a tartós befektetési számlák feltörése esetén – közölte péntek délután a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezzel bezárják a kiskaput.
Amint azt az NGM közleménye hangsúlyozta, a lakossági állampapírok iránti kereslet fokozása érdekében – amelyek segítik a megtakarítások reálértékének megőrzését – 2023. július 1-jén hatályba lépett intézkedés alapján a magánszemélyeknek kamatjövedelmeik után a 15 százalékos kamatadót (szja), valamint 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük.
A kiterjesztett szochót olyan megtakarítási formák esetén kell megfizetni ahol keletkezik kamatjövedelem, ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások.
A kormány céljaival összhangban azonban nem kell szochót fizetni az ingatlanalap-befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem után, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek a szja-törvény alapján kamatadómentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény, valamint a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközök.
Találtak egy kiskaput
Az intézkedés bevezetése óta a TBSZ-számlák száma közel 100 ezerrel nőtt, ami mintegy 40 százalékos bővülésnek felel meg. Ezzel
mára a TBSZ-számlák száma megközelítette a 360 ezer darabot,
míg a számlákon tartott megtakarítások piaci értéke 2 100 milliárd forintos emelkedést követően 5 400 milliárd forint körül alakul.
A kormányzat piaci szereplőktől származó információk alapján megállapította, hogy a TBSZ-számlák, illetve az azon elhelyezett megtakarítások látványos felfutása mögött a jogalkotói szándéktól eltérően jelentős részben az áll, hogy a befektetők szochofizetési kötelezettségüket elkerüljék. A TBSZ számlákon keletkező nyereség ugyanis tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, nem pedig kamatjövedelemnek. Emiatt a megtakarítások idő előtti (5 éven belüli) feltörésével ugyan a befektetőknek személyi jövedelemadót kell fizetni a keletkező nyereség után, azonban szochofizetési kötelezettség ebben az esetben a jelenlegi szabályok alapján nem keletkezik.
Ez indokolatlan előnyt jelent azok számára, akik a szabályozás eredeti célját ki akarják játszani. A kormány az igazságos helyzet megteremtése és az indokolatlan előny felszámolása érdekében az eredeti jogalkotói szándékot törvényi szinten erősíti meg. Eszerint adókedvezmény, illetve
adómentesség csak abban az esetben alkalmazható,
amennyiben tartós befektetési számláikon a megtakarítók pénzügyi eszközeiket hosszú ideig, azaz legalább 3, illetve 5 évig tartják.
A szabályozásban kikötésre kerül, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szochofizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Minden más esetben a TBSZ-számláról kivett összegek után is szociális hozzájárulási adó fizetendő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.