Az MNB tippet kaphatott a cseh koronától, de aztán mégse

Zuhant hétfőn a forint és a zloty árfolyama az euró ellenében, miközben tartotta múlt hét végi szintjét a cseh korona. A korona túlteljesítése – az okával együtt – elgondolkodtathatta volna a régió jegybanki döntéshozóit, az MNB-t beleértve, ha nem bizonyult volna rövid életűnek. A tanulság így inkább az: olyan globális folyamatok indultak meg a devizák piacain, amelyekkel a helyi döntéshozók nem tudnak szembemenni.

Agyonvágja a forintot az ész nélkül erősödő dollár – írta hétfőn a Világgazdaság a magyar fizetőeszközről, amelynek árfolyama újabb majdnem kétéves mélypontra siklott az euró ellenében, a 411-es szintet is megközelítve, ami már 1 százalékos gyengülés péntekhez képest.

A forintot illetően a hüvelykujjszabály érvényesült, aminek ellenőrzéséhez elég ránézni az euró per dollár és az euró per zloty keresztekre. Az euró szakadt a zöldhasú ellenében, erőteljes dollárvásárlás pedig a közép-európai devizák gyengülését szokta hozni. És csakugyan: megfutamodott a zloty is, habár a helyi kereskedés utolsó órájára „csak” háromnegyed százalékot esett az euróval szemben (ami a devizapiacon méretes gyengülésnek számít).

A meglepő a cseh korona volt, amelynek a grafikonján szintén látszik a gyengülés, de jó darabig pénteki szintje közelében maradt, és többször majdnem megfordították a gyengülését, míg végül félszázalékos veszteségnél kötött ki.

A korona azért teljesítette túl a régiót – írta a Bloomberg –, mert pénteken Ales Michl cseh jegybankelnök arról beszélt a Bloomberg TV-nek adott interjúban, egy nappal a bank sorban nyolcadik kamatcsökkentése után, hogy már azt is elkezdték megvitatni, mikor kéne befejezni a monetáris lazítást.

A cseh korona és a realitás: ellenkezőjére fordult a tanulság

Magasabb kamat elméletben segíti egy deviza árfolyamát, a csökkentése pedig a fordítottja. A korona grafikonjából így azt lehetett volna kiolvasni – ha nem sodorja el végül mégis az ár –, hogy a régió jegybankárainak (akár az MNB-nél) elég magasan ragadó kamatról beszélni, és ezzel máris megelőzhetik a devizájuk gyengülését. 

De így most az ellenkezőjére érkeztek érvek: ezzel a széllel – amit a dollár berobbanása kelt – nem nagyon lehet szembemanőverezni. (A törököknek ez rövid időre sikerült, és a lírát az amerikai elnökválasztás után dolláreladásokkal fel tudták tornászni. De csak mert a török kamatok irdatlanul magasak – 50 százalék környékén –, és még így se sikerült a hatást fenntartani egy napnál tovább.) Megpróbálni „felbeszélni” a forintot rövid időre talán sikerülhet, de aztán beszippantja a valóság, mint a derék katonát, Svejket a KuK-hadsereg.

Jól ismert minta az árfolyamokban

A dollár menetelésének fő oka, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, és az ő gazdaságpolitikájától magasabb inflációs nyomást várnak, ami magasabb amerikai kamatokat jelent a korábban vártnál. 

Az elnökválasztás eredményének szerdai hírei után egyszer már nagyot esett a dolláron kívül minden deviza. Aztán a közép-európaiak péntekig szépen visszakapaszkodtak, de már akkor érkeztek az elemzői figyelmeztetések, hogy ez inkább a piacok technikai tényezőinek tudható be, és meglesz a böjtje.

Jól ismert minta az árfolyamokban: egy sokk következtében történő zuhanást mindig kisebb-nagyobb visszakapaszkodás szokott követni, a korrekció közben azonban a piaci szereplők már azt latolgatják, milyen árfolyamokat indokolnak a fundamentumok. A közép-európai devizákra hétfőn ráköszönt a valóság, és a cseh korona se úszta meg.