Zuhant hétfőn a forint és a zloty árfolyama az euró ellenében, miközben tartotta múlt hét végi szintjét a cseh korona. A korona túlteljesítése – az okával együtt – elgondolkodtathatta volna a régió jegybanki döntéshozóit, az MNB-t beleértve, ha nem bizonyult volna rövid életűnek. A tanulság így inkább az: olyan globális folyamatok indultak meg a devizák piacain, amelyekkel a helyi döntéshozók nem tudnak szembemenni.
Agyonvágja a forintot az ész nélkül erősödő dollár – írta hétfőn a Világgazdaság a magyar fizetőeszközről, amelynek árfolyama újabb majdnem kétéves mélypontra siklott az euró ellenében, a 411-es szintet is megközelítve, ami már 1 százalékos gyengülés péntekhez képest.
A forintot illetően a hüvelykujjszabály érvényesült, aminek ellenőrzéséhez elég ránézni az euró per dollár és az euró per zloty keresztekre. Az euró szakadt a zöldhasú ellenében, erőteljes dollárvásárlás pedig a közép-európai devizák gyengülését szokta hozni. És csakugyan: megfutamodott a zloty is, habár a helyi kereskedés utolsó órájára „csak” háromnegyed százalékot esett az euróval szemben (ami a devizapiacon méretes gyengülésnek számít).
A meglepő a cseh korona volt, amelynek a grafikonján szintén látszik a gyengülés, de jó darabig pénteki szintje közelében maradt, és többször majdnem megfordították a gyengülését, míg végül félszázalékos veszteségnél kötött ki.
A korona azért teljesítette túl a régiót – írta a Bloomberg –, mert pénteken Ales Michl cseh jegybankelnök arról beszélt a Bloomberg TV-nek adott interjúban, egy nappal a bank sorban nyolcadik kamatcsökkentése után, hogy már azt is elkezdték megvitatni, mikor kéne befejezni a monetáris lazítást.
Magasabb kamat elméletben segíti egy deviza árfolyamát, a csökkentése pedig a fordítottja. A korona grafikonjából így azt lehetett volna kiolvasni – ha nem sodorja el végül mégis az ár –, hogy a régió jegybankárainak (akár az MNB-nél) elég magasan ragadó kamatról beszélni, és ezzel máris megelőzhetik a devizájuk gyengülését.
De így most az ellenkezőjére érkeztek érvek: ezzel a széllel – amit a dollár berobbanása kelt – nem nagyon lehet szembemanőverezni. (A törököknek ez rövid időre sikerült, és a lírát az amerikai elnökválasztás után dolláreladásokkal fel tudták tornászni. De csak mert a török kamatok irdatlanul magasak – 50 százalék környékén –, és még így se sikerült a hatást fenntartani egy napnál tovább.) Megpróbálni „felbeszélni” a forintot rövid időre talán sikerülhet, de aztán beszippantja a valóság, mint a derék katonát, Svejket a KuK-hadsereg.
A dollár menetelésének fő oka, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, és az ő gazdaságpolitikájától magasabb inflációs nyomást várnak, ami magasabb amerikai kamatokat jelent a korábban vártnál.
A devizapiacokon pedig ez a várakozás jelenleg mindent felülír.
Az elnökválasztás eredményének szerdai hírei után egyszer már nagyot esett a dolláron kívül minden deviza. Aztán a közép-európaiak péntekig szépen visszakapaszkodtak, de már akkor érkeztek az elemzői figyelmeztetések, hogy ez inkább a piacok technikai tényezőinek tudható be, és meglesz a böjtje.
Jól ismert minta az árfolyamokban: egy sokk következtében történő zuhanást mindig kisebb-nagyobb visszakapaszkodás szokott követni, a korrekció közben azonban a piaci szereplők már azt latolgatják, milyen árfolyamokat indokolnak a fundamentumok. A közép-európai devizákra hétfőn ráköszönt a valóság, és a cseh korona se úszta meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.