Kétségbeesett lépések a líra megmentésére
Nem állt meg a lejtőn a török líra. Tegnap is több mint 8 százalékot zuhant délutánra a dollárral és az euróval szemben, de az esés ott megállt. A török kormányzat és jegybank kétes megítélésű lépésekkel próbálta kiharcolni, hogy lélegzethez jusson a török fizetőeszköz.
A központi bank hétfőn reggel közölte:
minden lehetséges eszközzel segíti a bankrendszert, a nem magáncélú devizaforrásokra vonatkozó tartalékrátát minden lejáraton 4 százalékponttal, a lírában jegyzett források tartalékrátáját pedig 2,5 százalékponttal csökkentette.
Ezzel nagy mennyiségű tőkét szabadítottak fel a bankrendszerben, hogy az képes legyen saját magát finanszírozni. A piac viszont úgy is felfoghatja a lépést, hogy a jegybank elismerte: a bankrendszer az utolsókat rúgja. Nem véletlen, hogy a vezető török tőzsdeindex, a BIST 100 tegnap 4 százalékos mínuszban is volt, a zuhanást pedig 10-15 százalék közötti mínuszokkal a bankok vezetik.
Veszélyes játék az is, amelybe Berat Albayrak pénzügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan államfő veje belekezdett: tegnap bejelentette, hogy akciótervet készítenek a devizagyengülés megállítására, és ezt ismertetik is a piaccal. A részletekről azonban lapzártáig nem érkezett hír.
Ha a tárcavezető csupán blöffölt, hogy időt nyerjenek, akkor a török kormányzat a piac megmaradt minimális bizalmát is elveszti.
Úgyszintén gyengíti a kormányzat megítélését, ha az akcióterv nem tartalmazza a legfontosabb lépést, az alapkamat legalább 4-5 százalékponttal történő megemelését. Enélkül ugyanis minden intézkedés hatása csak pillanatnyi lehet.
Amíg azonban az Erdogan befolyása alatt álló jegybank politikai okokból nem akar alapkamatot emelni, marad a tőkekorlátozás mint a lírát védő lépés, bár ezt Erdogan és Albayrak is cáfolta korábban.
A török bankfelügyelet döntése azonban, amely szerint egy bank napi devizapiaci ügyleteinek összértéke az adott bank tőkéjének legfeljebb a felét érheti el, az első lépés lehet a korlátozások felé. A lírát azonban nem elég stabilizálni, hanem meg is kell erősíteni.
A vállalati szektor devizahitel-kitettsége a becslések szerint eléri a GDP 40 százalékát, a devizagyengülés miatt emelkedő törlesztőrészletek csődhullámot indíthatnak el a versenyszférában.
Hosszú távon az állam sem nyújthat segítséget a cégeknek, Törökország devizatartalékait ugyanis a líra stabilizálására tett eredménytelen kísérletek lassan felemésztik.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.