Nyugdíjra spórolnál? Most akár 130 ezer forintot is kaphatsz az államtól

A magyarok többsége számára az elmúlt években már nyilvánvalóvá vált, hogy nyugdíjasként nem lesz elegendő csak az államtól kapott ellátás,

ezért muszáj egyénileg is takarékoskodni az aktív évek utáni időszakra.

Jó hír viszont, hogy akár még egy 10-20 milliós nyugdíj-megtakarítás eléréséhez sem kell sok tízezer forintot félretenni a havi jövedelmünkből, ha elég korán – lehetőleg még negyvenéves korunk előtt – elkezdjük a rendszeres spórolást. A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül hosszú idő óta a nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amelyet évről évre egyre többen választanak – ezek jellemzőit foglalja össze az UNION Biztosító blogcikke.

Milliókat adhat az állam, ha elkezdünk spórolni

Aki nyugdíjra spórol, az

minden befizetett ezer forintjához további kétszázat kaphat az államtól, méghozzá úgy, hogy a nyugdíjbiztosításba befizetett összegek 20 százalékát levonhatja a személyi jövedelemadójából.

Ez az adókedvezmény maximum 130 ezer forint lehet évente, amihez nagyjából havi 54 ezret kell megtakarítani – így az államtól akár több millió forintot is kaphatunk a saját befizetéseinken felül, ha időben elkezdjük a spórolást. Ám ha valaki ennél kevesebbet – például havi 25 ezer forintot – tud félretenni, annak is járhat évi 60 ezer forint adó-visszatérítés.

Akinek még nincs nyugdíjbiztosítása, de már az idei évre is szeretne kapni akár 130 ezer forintot az államtól,

az december 31-ig kötheti meg a szerződést, majd fizethet be egy tetszőleges összeget.

Akinek pedig már van nyugdíjbiztosítása, az – például az év végi bónuszból – egyszeri befizetéssel is kiegészítheti a megtakarítását, hogy növelje az idei adókedvezményt – hívja fel a figyelmet az UNION Biztosító.

Mi van a katásokkal és a külföldön dolgozókkal, akik nem kapnak adójóváírást?

Persze sokan nem tudják kihasználni az akár 130 ezer forintos adójóváírást – hiába van esetleg jelentős jövedelmük is. Ilyen például a nagyjából 400 ezer katás vállalkozó, vagy a külföldön dolgozók, akik nem fizetnek túl sok SZJA-t (és pont ezért az állami nyugdíjuk is alacsony lesz).

Mégsem bukják el feltétlenül az állami jóváírást,

a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs SZJA-köteles jövedelme, de például a házastársának vagy más közeli családtagjának van, akkor szerződőként fizetheti a rokon is a nyugdíjbiztosítást, ebben az esetben ő lesz jogosult a jóváírásra.

Minél korábban kezdünk el spórolni, annál kisebb összeget kell félreraknunk havonta ahhoz, hogy elérjük a megtakarítási célunkat.

Ha egy 40 éves férfi 25 éven át havi 25 ezer forintot (azaz összesen 7,5 millió forintot) befizet egy nyugdíjbiztosításba, akkor 4 százalékos átlagos hozammal (és az adójóváírással) nyugdíjasként akár 12 millió forintot is kézhez kaphat. Ha pedig egy 30 éves ügyfél elkezd havi 8 ezer forintot fialtatni a nyugdíjbiztosításában, akkor 5,6 millióval lehet vastagabb a pénztárcája, mire nyugdíjas lesz – mutat rá az UNION Biztosító.

Milliós különbségek: zéró kockázat vs. magasabb hozam

Aki nyugdíjbiztosítást kötne, két típus közül választhat az alapján, hogy mekkora kockázatot vállalna.

• Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások egy minimum hozamot garantálnak a megtakarításra – igaz, a mostani környezetben ez nulla százalék –, viszont előre tudhatjuk, hogy a befizetéseinkkel, az adójóváírással és az esetleges hozamokkal együtt, minimum mennyi pénzünk lesz, amikor nyugdíjba megyünk. Így tehát semmit sem veszíthetünk, ám a megtakarításunk összege szinte biztosan kisebb lesz mint akkor, ha némi kockázatot is vállalunk.

• Ha 15-20, vagy akár 30 évünk is van még a nyugdíjig, akkor érdemes szétnéznünk a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások között is. Ezek nem garantálják a hozamot, ugyanakkor a magasabb kockázatú eszközalapok az elmúlt 5 évben 8-10 százalékos éves hozamot is termeltek. Márpedig egy pár százalékos eltérés a hozamok között akár milliós különbséget is jelenthet a lejáratkor. De nem szabad elfelejteni: hosszú távon magasabb nyereség csak nagyobb kockázattal érhető el!

A több tucat nyugdíjbiztosítás költségei természetesen eltérőek – sok év alatt ugyancsak akár milliós különbségeket eredményezve.

Ezért mielőtt bármelyik termék mellett is elköteleződnénk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a teljes költségmutató (TKM) segítségével mindenképpen érdemes összehasonlítani az éves átlagköltségüket (minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb az adott nyugdíjbiztosítás költsége). Ezek mellett ellenőrizzük a nyugdíjbiztosítások eddigi hozamait is, ezek az egyes biztosítók oldalán folyamatosan elérhetőek – olvasható az UNION Biztosító cikkében.

Tudni kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív évek alatt csak veszteséggel lehet hozzáférni.

Ha feltörjük a befektetést a nyugdíj előtt, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetni 20 százalékkal növelten, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül vesszük fel a pénzt, akkor kamatadót is kell fizetni a hozam után.

Több megoldás is kínálkozik ennek elkerülésére. Például nem muszáj rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötni, dönthetünk akár egy egyszeri díjas konstrukció mellett is: ez már akár 20 ezer forinttal elindítható, majd a nyugdíjba vonuláskor megkapjuk a megtakarítást.

Ha pedig egy rendszeres díjas terméket választanánk – azaz a nyugdíjig minden hónapban félreteszünk –, kezdhetünk egy alacsonyabb összeggel is, amelyet később szabadon emelhetünk, illetve bármikor eseti díjjal is kiegészíthetünk – mutat rá az UNION Biztosító blogján megjelent cikk.