Az adatokat a pénztárak szolgáltatták, azok nem a PSZÁF által számított adatok.
A Felügyelet által készített táblázatok többféle adatot tartalmaznak, így az értelemszerű nettó hozamráta, és a pénztári vagyon záróértéke mellett megtalálható az átlagos 10-éves hozamráta, amelyet a pénztárak az 2001-2010. évek hivatalosan közzétett, pénztári szintű nettó éves hozamok alapján, mértani átlagformulával számították ki. Az egyes portfoliók 10-éves átlagos hozamrátájának kiszámításakor a választható portfoliós rendszer bevezetése előtti időszakban mindhárom portfolió esetében a pénztár nettó hozamrátája szerepel a számításban. A tízéves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt jellemzi.
A referencia-hozamráta kiszámítása 2002. 01. 01. óta kötelező, az ezt megelőző időszakra nem volt a kiszámításra vonatkozó előírás. A referencia-hozamráta meghatározása természetéből fakadóan a befektetett időszak előtt történik, ezért és az egységes szabályozás hiányában a 2002. előtti évekre történő előállítása nem lehetséges, így az éves átlagos referencia-hozamráta az 2001-2010. évek közötti időszak helyett csak a 2002-2010. évek közötti időszakra vonatkozik. Kiszámítása az átlagos éves hozamrátához hasonlóan mértani átlagformulával történik.
A vagyonnövekedési mutató az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta. A mutató számításánál a pénztárak az átlagos 10-éves hozamráta kiszámításához használt pénztári szintű nettó hozamrátákat vették alapul. A vagyonnövekedési mutató a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi.
A PSZÁF közzétette a teljes befizetésre számított reálhozamszámítását is. ennek alapján már nem olyan rózsás a kép, hiszen itt már akad negatív reálhozam is, és a legjobb teljesítmény is alulról közelíti meg a 2 százalékot. A szektor átlagos teljesítménye -0,21% lett, a nagyobb pénztárak közül az Aegon, az Erste és a Budapest is negatív tartományban zárt, az Allianz, az ING, és az OTP viszont pozitívban.
E számítások a pénztári tagok által teljesített összes befizetés figyelembe vételével készültek, a működési és likviditási alapra történt levonásokat is a hozamkalkuláció alapját képező bevételeknek tekintve. E módszernek az a logikája, hogy az említett célú levonásokat is a hozamot csökkentő költségként ismeri el - indokol a Felügyelet.
A két számítás között emiatt természetesen nagy az eltérés, hiszen a pénztárak – törvényi kötelezettségük alapján – a fedezeti alapba kerülő befizetésekre számolnak és közölnek tízéves hozamrátákat, tehát a működési és likviditási célú levonásokat nem veszik figyelembe.
A PSZÁF közzétette a tavalyi évre vonatkozó, pénztártagoknak szóló tájékoztatóját is.
2010-ben a 18 hazai magánnyugdíjpénztár klasszikus portfolióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 5,41%, kiegyensúlyozott portfolióinak hozama 8,57% és növekedési portfolióinak hozama 10,97% volt. Ezek összességükben elmaradnak ugyan az elmúlt év kiemelkedően magas adataitól, azonban így is az éves infláció felett teljesítettek.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2010-ben éves szinten 7,57% átlaghozamot értek el, ami szintén az éves 4,7%-os infláció feletti teljesítményt, azaz pozitív reálhozam jóváírását tette lehetővé a tagok egyéni számláján.
Összehasonlításul, a magyar állampapírpiaci indexek (MAX, CMAX, RMAX) éves teljesítménye 5,57-6,42% között alakult, a BUX pedig lényegében stagnált: az áprilisi 25 322 pontos csúcs ellenpontja a novemberi 20 221 pontos mélypont volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.