A pénzügyi szektor és az ügyfelek csatát nyertek a járvány idején

Hogyan értékeli a pénzügyi intézményrendszer koronavírus-válsággal súlyosbított idei teljesítményét?

A bankok, biztosítók, pénztárak, tőkepiaci szereplők és társaik, illetve az ügyfelek az idén csatát nyertek, s reméljük, a végső siker is a miénk lesz. A pénzügyi intézmények ugyanis az egészségügyi válsághelyzet ellenére – sokszor erejükön felül – folyamatosan kiszolgálták ügyfeleiket, s ezt a jogalkotó, valamint az MNB hatékony, operatív és stratégiai kríziskezelő döntései segítették. A piaci szereplők többévnyit léptek előre a digitális csatornáik fejlesztésében, miközben az azt igénylő ügyfeleikre tekintettel nyitva tartották a fiókjaikat is. A jegybank gyors szabályozói lépésekkel és felügyeléssel szavatolta a pénzügyi stabilitást és a biztonságot. Menet közben folyamatosan monitoroztuk – és figyeljük most is – az intézményeket, s ha kellett, átütemeztük, módosítottuk vizsgálataink egy részét. A járvány kétségkívül fékezte az értékesítést és a növekedést, de a legtöbb felügyelt szektorban így is akár jelentős bővüléssel és eredményességgel zárják az évet. Bízunk benne, hogy 2021 már a krízis utáni dinamikusabb felfutás éve lesz.

Betartják a törlesztési moratórium előírásait a bankok? Hogyan ellenőrizték ezt eddig, és mi lesz a folytatás?

A hitelintézetek a moratórium hatásainak folyamatos áttekintésére a tavasz óta rendkívüli adatszolgáltatást teljesítettek kezdetben heti, jelenleg pedig kétheti rendszerességgel. A törlesztési stop kihirdetése után, az egységes intézményi magatartás érdekében közel tucatnyi, jórészt a járványügyi veszélyhelyzet hatásainak mérséklésével és a moratórium kezelésével, valamint a stabilitás hosszú távú fenntartásával kapcsolatos vezetői körlevelet adtunk ki. Ha egy intézmény nem tartaná be a bennük foglaltakat, azonnal beavatkozunk. A honlapunkon külön felületen válaszolunk a bankok és az ügyfelek moratóriummal kapcsolatos gyakori kérdéseire, s ezekről folyamatosan egyeztetünk a bankszövetséggel és a Pénzügyminisztériummal. Ezt folytatjuk majd a moratórium most bejelentett meghosszabbítása idején is.

Korábban a pénzügyi intézmények egyedi ellenőrzései mellett egy-egy nagy téma kapcsán átvizsgálták a szektorok akár nagy részét is, a nyáron például a pénzmosási szabályok betartását tekintették át a bankoknál. Készülnek még ilyenekre?

Folyamatos ez a munka. Egy nemrég lezárult témavizsgálatunk során a gépjármű-finanszírozási piac öt meghatározó szereplőjénél – Budapest Bank Zrt., CIB Lízing Zrt., Merkantil Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. és UniCredit Leasing Hungary Zrt. – és a Cofidis Magyarországi Fióktelepénél tekintettük át a pénzügyi lízinghez kötődő reklámokat, hirdetéseket. Sajnos mindenhol találtunk jogsértő, az ügyfelek megtévesztésére alkalmas hibákat. Több piaci szereplő nem vagy nem kiemelten tüntette fel a teljes hiteldíjmutató (THM) értékét, vagy rosszul határozta meg azt, de hiba volt az is, ha nem közölt reprezentatív példát a finanszírozás jellemzőinek bemutatására. Mások „elfelejtették” tudatni, hogy a lízinghez kötelező cascót kötni. Mindezek nyomán összesen 33 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtunk ki, s természetesen mindenkit köteleztünk a hiányosságok mielőbbi kijavítására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a továbbiakban is szélesebb körű áttekintést végzünk majd minden hasonló tömegterméket kínáló piacon.

Az idén a kötelező biztosítások piacán léptek fel a megítélésük szerint olykor extrém magas károkozói pótdíjakkal szemben. Ha ezt megszüntetik a biztosítók, az nem fogja növelni a kgfb-díjakat az egész piacon?

Számításaink szerint az extrém károkozói pótdíjak visszavágásának nincs akkora hatása, hogy érdemi díjnövekedéssel járna a kgfb-piacon. A járvány miatt ez év közepéig ráadásul alig közlekedtek a személyautós ügyfelek, így kevesebb volt a járműkár. Emiatt jó eredménnyel zárhatnak a biztosítók ebben az üzletágban. Ez és a piaci verseny várható erősödése is gátolja a díjemeléseket. Az akár az alapdíj két-háromszorosára rúgó károkozói pótdíjakat hirdető, illetve az egyes járműtípusoknál a piacról „kiárazó”, vagyis a szerződéskötést magas díjakkal gátló biztosítók a magatartásukat a kárstatisztikák hiányával magyarázták. Ez viszont nem érv többé, hiszen a piaci szereplők mindegyike használhatja már a díjkalkulációjánál az MNB által kialakított összesített adatbázist, amely szerződéses és kárinformációkat tartalmaz tíz évre visszamenőleg (központi kgfb tételes adatbázis, KKTA). Innovációkkal segítjük tehát a biztosítókat, de elvárásaink is vannak az ügyfelek, a biztonság érdekében: körlevélben jeleztük nekik, hogy megfelelő felkészülési idő után, 2021. július 1-jétől szigorúan ellenőrizni fogjuk, hogy e nemkívánatos gyakorlatokat alkalmazzák-e még.

Lesznek még további lépések a kgfb területen?

Igen. Várhatóan a jövő év első hónapjaiban indulunk el – az MNB korábbi lakásárindexéhez hasonló – kgfb-árindexszel, amely szintén a KKTA adatain alapul. Egyszerűen fogalmazva: 2021 lesz az „igazság éve”, amikor végre mindenki megláthatja, hogy valójában hogyan változik a díjszint ezen a piacon. Rengeteg találgatás van erről, de máig nincs objektív, valamennyi változót – így a biztosítót váltókat és a maradókat, a biztosítási adót, a január 1-jén váltók szezonalitásának kisimítását – figyelembe vevő mutatószám erről, noha 5,7 millió ügyfelet és a teljes biztosításidíj-bevétel ötödét adó piacról van szó. A kgfb-árindexet terveink szerint negyedévente tesszük közzé, amely több aspektusból mutatja majd a személygépkocsik díjszintjének változását, emellett pedig az egyéb, kiemelt járműtípusoknál is publikáljuk az éves állományszint-változásokat a flot­­tás, illetve az egyedi szerződés­típusokra egyaránt.

Mikorra várhatók az új, fogyasztóbarát termékek? Lesz akkora növekedés, mint a minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél?

A járványhelyzet, az összetett IT- és termékfejlesztések dacára már három biztosító, az Union, a KÖBE és a Wáberer forgalmazhat minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást (MFO). Jelenleg további négy biztosító pályázatát bíráljuk el. Velük együtt összességében a szereplők 70 százaléka már piacra lép az MFO-val, s felméréseink szerint a többi szereplő jó része is fejleszti e termékét. Jövő évtől így a minősített otthonbiztosítások széles körben elérhetővé válnak. A fogyasztóbarát személyi hitel esetében a nyújtására már jogosult OTP után további öt bank, illetve fióktelep pályázik a minősítés megszerzésére. Jelentős verseny és árcsökkenés várható így, annál is inkább, mert 2019-ben például csak a személyi kölcsönök ötödét kínálták a piacon a fogyasztóbarát terméknél alapelvárásként megfogalmazott maximum 10 százalékos kamatfelár alatt. Márpedig jövőre az 500 ezer forint feletti, az MNB által minősített konstrukciókat a szabályok szerint legföljebb ilyen, az eddiginél tehát jóval kedvezőbb áron érhetik el a fogyasztók. A fogyasztóbarát lakáshitelekhez hasonlóan mindkét konstrukciónál ösztönözni fogjuk, hogy ezek adják az új értékesítések jelentős részét

Letették a garast a zöld-, klímabarát termékek és szolgáltatások mellett. Itt milyen szabályozói lépésekkel akarják felpörgetni a piacokat?

Közép-Európában első jegybankként csaknem két éve dolgozunk azon, hogy zöldfordulat induljon itthon a pénzügyi szektorban. Ezzel utat mutatunk a finanszírozott iparágaknak is a környezetileg fenntartható gazdasági növekedéshez. Úgy látjuk, hogy 2021 első negyedében több bank is indulhat a kedvezményes kamatú és díjú lakossági zöldjelzáloghitelekkel, kihasználva az MNB nekik erre nyújtott zöld-tőkekövetelmény-kedvezményét. Épp tegnap adtuk ki zöldajánlásunkat a hitelintézeteknek, ennek társadalmi konzultációja zajlik éppen a szektorral, civil szervezetekkel. Szeretnénk, ha a bankok üzleti stratégiájába beépülne a környezettudatos szemlélet, ezt mérjék is a bankok, s legyenek erre dedikált vezetők is a pénzintézeteken belül. További újabb zöldhiteltermékeket is szeretnénk, sőt azt is, hogy a hitelezett ügyfelek ökológiai lábnyomát is figyeljék. Terveink szerint jövőre klímastressztesztet is végzünk a bankoknál.

Fontos elvárás, hogy maguk a piaci szereplők a saját tevékenységük során is csökkentsék a környezetterhelésüket, és érjék el a karbonsemlegességet. Követendő példaként maga az MNB a következő két évben 30 százalékkal, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Megmaradó kar­bonlábnyomunkat pedig civil zöldpartnerekkel együttműködve ellentételezzük, ezzel világszerte az elsők között karbonsemleges jegybankká válva.