Az ősszel jöhet a jegybanki változtatás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a kamatszinteken a monetáris tanács holnapi ülésén, az év végén 0,6 százalék lehet az alapkamat – nyilatkozták egyöntetűen a Világgazdaság által megkérdezett elemzők.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szerint ugyan a laza monetáris kondíciók fenntartása kérdésessé vált az inflációs folyamatok alapján, ám augusztusban még kivárhat a jegybank, és leghamarabb a szeptemberi ülésen várható érdemi lépés.

Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője felhívta a figyelmet: az MNB korábban leszögezte, hogy a rövid oldali hozamoknak biztonságos távolságban kell lenniük a nullához közeli tartománytól. Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese arra mutatott rá, hogy

a külső környezet támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását.

Az amerikai kamatok a 2008-as szintre süllyedtek, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjaikkal jelentős pénzt nyomnak a gazdaságba.

A régiós jegybankok szintén a monetáris lazítás útjára léptek. Kuti Ákos ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a fogyasztói árak jelentősen emelkedtek, a maginfláció 90 havi csúcsra nőtt, ami a monetáris lazítás ellen hat.

Jelenleg kicsi az esélye a nem konvencionális eszköztár bevetésének, ám a forintárfolyam elmúlt napokban látott tartós gyengesége beavatkozáshoz vezethet

– hívta fel a figyelmet Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője.

Szerinte a kommunikáció alapvetően nem változik, de az MNB hangsúlyozhatja az árstabilitás iránti elköteleződését a monetáris tanács ülése után kiadott közleményben.

Regős Gábor szerint a 4,5 százalékos maginflációs adatra reagálhat az MNB, sőt, utalásokat is tehetnek a később várható lépésekre. Varga Zoltán várakozása szerint a jegybank a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrára és a Növekedési Kötvényprogramra (NKP) helyezheti a hangsúlyt, kamatcsökkentés helyett ezekkel támogathatja a gazdaság talpra állását. A szeptemberi frissített előrejelzések ismeretében lehetséges, hogy az NHP és az NKP finomhangolásáról is dönt a monetáris tanács. A szakértő nem vár más, nem konvencionális eszközön keresztüli változást, a kommunikáció az alapkamat tartása mellett köteleződhet el. Kuti Ákos szintén az NHP és az NKP gazdaságösztönző szerepére hívta fel a figyelmet, és nem számít a kommunikáció alapvető változására. Az állampapír-vásárlási program hatékonynak bizonyult, a hozamgörbe ellaposodott, valamint a forintárfolyam is stabilizálódott. Az elemző ugyanakkor figyelmeztet: a fogyasztói árak jelentősen nőttek, a drágulás üteme az év második felében elérheti, sőt túl is lépheti a 3 százalékos jegybanki cél 1 százalékpontos toleranciasávjának tetejét jelentő 4 százalékot.