Valamivel több, mint 2200 hitelintézeti fiók működött Magyarországon január elején, ami hozzávetőleg kétszázzal kevesebb a 2017 végén kimutatott 2420-nál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból és a jegybanki fiókkereső alkalmazás adataiból. A legfrissebb – a harmadik negyedév végi adatokat tükröző – jegybanki statisztika szerint szeptemberben 2351 hitelintézeti fiók működött Magyarországon, 187-tel – 7,4 százalékkal – kevesebb az egy évvel korábbinál. Hosszabb időtávon vizsgálva a helyzetet, még szembetűnőbb a csökkenő trend:
az MNB adatai szerint 2014 harmadik negyedévének végén még 3085 értékesítési egység működött országszerte, tehát négy év alatt több mint hétszáz fiók tűnt el a piacról.
A jegybank keresőalkalmazásának adatai szerint változatlanul meglehetősen koncentrált a bankfiókok eloszlása, legalábbis ami az egyes szolgáltatókat illeti. Száztagúnál nagyobb hálózattal ugyan már csak négy szereplő – a Takarék csoport, az OTP Bank, a K&H és az Erste – rendelkezik, ám ezek adják a teljes fióki mennyiség hozzávetőleg 80 százalékát. (Ebből igen nagy szelet jut a Takarék csoportra, amely az MNB keresőjének tegnapi adatai szerint mintegy 1100 egységből álló hálózatot működtet országszerte.) A hitelintézeti fiókok területi eloszlása ugyanakkor viszonylag egyenletesnek mondható:
a tegnapi online keresési eredmények szerint az értékesítési egységek 22,7 százaléka működött a fővárosban.
A hitelintézeti fiókhálózat további zsugorodása persze nem túlságosan meglepő, hiszen egyre kisebb a pénzügyeiket kizárólag személyesen intéző ügyfelek aránya, és persze maguk a szolgáltatók is igyekeznek az elektronikus csatornák intenzív használata felé terelni lakossági és céges partnereiket. Ráadásul a bankfiókok üzemeltetése az egyik legjelentősebb tétel a kiadási oldalon a pénzügyi szolgáltatóknál, tehát a hálózat áramvonalasításával a költségek szintjén rövid idő alatt érezhető javulást lehet elérni.
Az átlagos, három hónapra vetített alkalmazotti létszám 39 480 volt a hitelintézeti szektorban a múlt év harmadik negyedévében, majdnem 400-zal (egy százalékkal) több a 2017 őszére kimutatottnál – derül ki az MNB adataiból. Annak ellenére viszont, hogy az elmúlt két évben szinte töretlen az emelkedés, megugrásról nem lehet beszélni: az elmúlt években ugyanis elég szűk sávban – jellemzően 38 ezer és 40 ezer között – mozgott a szektorban foglalkoztatott dolgozók száma.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.