BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brüsszel miatt kell módosítani a magyar bankadót?

Nem azért írtuk alá az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást, benne a bankadó csökkentésével, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke növekedjen – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Nem azért írtuk alá februárban az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást – amelynek része a bankadó csökkentése is a jövő évtől –, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke növekedjen – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a lapunk által rendezett Mit ér a vállalat, ha magyar? című konferenciáján. Varga rámutatott: ma a gazdasági növekedés a hitelezés bővülése nélkül valósul meg. „Reményeink szerint a bankadó csökkentése a hitelezés növekedésével jár” - tette hozzá.

A bankadó mérsékléséből azonban két pontot kifogásol az Európai Bizottság – mondta Varga Mihály. Egyrészt azt, hogy a kormány összesen 10 milliárd forintos adókedvezményt ad azoknak a bankoknak, amelyek a válság idején is növelték hitelezésüket. Varga szerint ezt az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítheti. A másik kifogásuk, hogy a magyar kormány a jelentős veszteséget elszenvedő bankoknak (főképp Ukrajnában és Oroszországban) szintén kedvezményt adnak. „Ha hozzá kell nyúlni a bankadóhoz, akkor annak ez lesz az oka” - fejtette ki.

„Mindez azonban nem szabad, hogy befolyásolja az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodást, amelynek része a bankadó csökkentése és a magyar állam tulajdonszerzése az Erstében – jelentette ki.

Emlékezetes, Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank AG elnök-vezérigazgatója múlt pénteken kijelentette: ha a magyar kormány egyrészt a bankadócsökkentést ahhoz a feltételhez köti, hogy a kereskedelmi bankok növeljék hitelezésüket, másrészt a Quaestor-kötvényesek kártalanítását döntően ugyancsak a hitelintézetekre hárítják, akkor azt a februári szándéknyilatkozat megszegésének tekintik, s nem adnak el 15 százaléknyi leánybanki részesedést a magyar államnak.

Varga szerint a Queastor-ügy nem befolyásolja érdemben a megállapodást. „Ebben a kérdésben a magyar Alkotmánybíróság dönteni fog, és azt kérjük az Erste vezérétől is, hogy várja meg ezt a döntést” - mondta.

A magyar kormánynak továbbra is szándéka, hogy 15 százalékos részesedést vásároljon az Erstében – hangoztatta Varga. Szerinte a bank számára is bizalomnövelő tényező lehet az állami tulajdon szerzése.

Varga Mihály szavai alapján arra nem kell számítani, hogy változna a bankadó csökkentésének törvényben elfogadott mértéke, csupán az lehetséges, hogy a kedvezményekhez kell majd hozzányúlni. Jövőre a bankadó alapja már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszeg lesz, és a 0,53 százalékos mérték 0,31-re csökken. Ez 2017-ben tovább mérséklődik, a mérlegfőösszeg 0,21 százalékára.

Nem adják el a Richter- és a Mol-részesedést

A közeli jövőben az állam nem tervezi, hogy eladja részesedéseit magyar cégekben – mondta egy újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály a Világgazdaság konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, nem kell számítani arra, hogy a Richterben és a Molban meglévő tulajdonrészüktől mostanában megválnának.

A kormány sikeresnek tartja az OTP-részvények eladását – mondta Varga Mihály.

A kormány sikeresnek tartja az OTP-részvények eladását – mondta Varga Mihály. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.