Az elhúzódó háború egyre nagyobb nehézségeket okoz az ukrán gazdaság számára.
Mindent egybevetve 1000 milliárd dolláros kárról beszélnek egyes szakértők.
A gazdasági termelés mintegy 40 százaléka leállt, félő, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat csak kevés helyen tudják elvégezni, ami hatalmas érvágás lesz a költségvetésnek is, hiszen az agrárexportból származó bevételek tetemes részt képeznek a büdzsében.
Az országban jelentősen visszaesett az üzleti tevékenység, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol harcok dúlnak. Más régiókban az ellátási lánc zavaraitól, a hadkötelezettség és a kényszermigráció miatti munkaerő-veszteségtől szenvednek. Ennek ellenére a háború első heteinek megrázkódtatása után a gazdaság elkezdett alkalmazkodni a háborús körülményekhez. A GDP várható alakulását azonban nehéz megbecsülni, a legoptimistább jóslatok szerint is legalább 20 százalékos zuhanással kell számolni.
A nemzeti bank a háború kitörésének első napjától szigorú pénzügyi szabályozást léptetett életbe, amivel – még ha mesterséges eszközökkel is – sikerült féken tartani az inflációt és a hrivnya gyengülését. Általánosságban 20-30 százalékos áremelkedést lehet tapasztalni, a fizetőeszköz pedig 10-15 százalékkal gyengült a főbb devizákhoz képest. Ugyanakkor szakértők arra figyelmeztetnek, amennyiben enyhül az állami monetáris szabályozás, erőteljes inflációval és a hrivnya további gyengülésével kell majd kalkulálni.
Az ukrajnai háború nagyon erős hatással van a nemzetközi élelmiszer- és energiapiacokra. Amennyiben a harcok folytatódnak és az ukrajnai vetési kampány kudarcot vall, világszerte súlyos élelmiszerár-emelkedésre kell számítani. Becslések szerint ez a következő 12 hónapban 40-50 százalékos dráguláshoz vezethet.
A háborús gazdaság két fő célnak kell hogy megfeleljen – fejtette ki Szerhij Nikolajcsuk, a jegybank alelnöke. Először is segítenie kell a hadsereget, másodszor pedig biztosítania kell a hátország működését. A vállalatok lassan átállnak a katonai igények kielégítésére. A közlekedési ágazat aktív szerepet vállal a lakosság evakuálásában és a külföldi humanitárius segítség célba juttatásában.
Már 1,4 milliárd dollár futott be a Nemzetközi Valutaalaptól. Az Európai Unió (EU) átutalta a makroszintű pénzügyi támogatás első, 300 millió eurós részletét, dolgoznak a második csomag folyósításán. A Világbank 311 millió dollárt küldött, és Washington is folyamatos pénzügyi segítséggel támogatja a költségvetés egyensúlyban tartását, de a neheze csak ezután jön – vélik elemzők.
Az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása az ország újjáépítése lesz, hiszen egész városok semmisültek meg, hatalmas károk keletkeztek az infrastruktúrában. Ukrajnának egészen biztosan szüksége lesz egy újkori Marshall-tervre, de hogy ez milyen konstrukcióban valósulhat meg, az még a jövő zenéje.
Rövid távon a kormány a belső menekültválságon igyekszik valamelyest enyhíteni. Az otthonukat elhagyni kényszerülők havi 22 ezer forintnak megfelelő segélyt kapnak, kiskorúak után 33 ezret fizetnek. Akik a háború miatt elveszítették a munkájukat, 6500 hrivnya (körülbelül 70 ezer forint) egyszeri segélyre jogosultak. Ugyanennyit kapnak azok a munkáltatók, akik hajlandók menekülteket foglalkoztatni. Becslések szerint 6,5 millió azok száma, akik a biztonságosabb nyugat-ukrajnai megyékbe menekültek, de nem távoztak külföldre. Az állam azt ígéri, kompenzációban részesülnek mindazok, akiknek lerombolták az otthonát. Elképzelhető, hogy a nagyobb nyugat-ukrajnai városok vonzáskörzetében új lakónegyedeket építenek számukra, mert sokan lesznek, akik már nem akarnak visszatérni eredeti lakóhelyükre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.