Nehezen szokik le az orvosok és a páciensek egy része a hálapénzről

Az évekkel ezelőtt elindult, az ágazatot is célzó korrupcióellenes hadjárat, a számos leleplezett orvos figyelmeztető esete ellenére továbbra is mindennapos a paraszolvencia jelensége a romániai egészségügyben. Nemrég országos visszhangot kiváltó korrupciós esetre derült fény az ország északkeleti, moldvai régiójában fekvő Suceava városában, ahol folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása miatt előzetes letartóztatásba helyezték a megyei sürgősségi kórház onkológiai osztályának vezetőjét.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nyomozati anyaga szerint Anca Ababneh Dumitrovici a törvényekre és a jóérzésre fittyet hányva várt el és kapott csúszópénzt és különböző ellenszolgáltatást a daganatos betegektől. Az onkológus szakorvos tavaly április és 2023 januárja között 4000 és 16 ezer forintnak megfelelő összegben készpénzt, de sok esetben 50 eurót vagy különféle javakat (mézet, sajtot, kávét, bonbont, túrót) kapott hatvannégy pácienstől – vagy ezek hozzátartozóitól – 

A vádhatóság szerint az is megtörtént, hogy attól a pácienstől, aki kétféle onkológiai betegségben szenved, az összeg kétszeresét kérte: 100 lejt (1 lej 78 forint). A bíróság időközben házi őrizetbe helyezte – az ügyészek által vesztegetés elfogadása közben tetten ért – főorvost, és megtiltotta neki hivatása gyakorlását. Sokatmondó, hogy az orvos egyébként nem szorult rá a csúszópénzre: helyi sajtóhírek szerint 5000 eurós jövedelemmel rendelkezett havonta: 3500 eurónyi összeget keresett az állami kórházban, 1500 eurót pedig két magánklinikán.

A botrányos eset nyomán a Suceava megyei sürgősségi kórház vezetősége a teljes személyzete számára tanfolyamot indított, megelőzendő a csúszópénz elfogadásának gyakorlatát. Ezzel párhuzamosan az intézmény valamennyi beutaltat tájékoztatja arról, hogy a kórházban postaládák találhatók, ahol a páciensek elhelyezhetik leírt javaslataikat, az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos esetleges panaszaikat. Egyúttal pedig felhívják a betegek figyelmét, hogy ha pénzt vagy ajándékot adnak az állami egészségügyi intézményben dolgozó orvosoknak vagy az egészségügyi személyzetnek, csúszópénz átadása miatt őket is felelősségre vonhatják bírósági eljárás keretében, akárcsak az orvosokat.

Ennek ellenére a romániai társadalom körében általános jelenség az egészségügyi dolgozók megvesztegetése, az orvosoknak, ápolóknak, kisegítő személyzetnek nyújtott jelentősebb vagy apróbb figyelmesség, mindezt felmérések is bizonyítják. A bukaresti egészségügyi minisztérium adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában 4200, állami kórházban kezelt betegtől követeltek pénzt az orvosok vagy az ápolók Romániában, ez azonban csak a jéghegy csúcsát, a feltárt eseteket jelenti. A mostani, nagy port kavart korrupciós ügy kirobbanása kapcsán a román orvosi kamara is leszögezte: elfogadhatatlan eljárásn az egészségügyi szolgáltatás feltételéül szabni a „nem hivatalos fizetést”. A szakmai szervezet határozottan elítéli a hálapénzadást és -elfogadást, jelezve: az orvosok jelentős bérrel rendelkeznek Romániában, és nincs okuk a nem hivatalos formában történő fizetések elfogadására. A kamara szerint elfogadható, ha egy páciens kifejezi köszönetét az ellátásért, ha az orvos megmentette az életét, de háláját csakis jelképes módon nyilváníthatja ki, nem anyagi javak formájában. 

– szögezte le a romániai orvosi kamara. Romániában 2018-tól jelentős mértékben nőttek a bérek az egészségügyben, az emelkedés a nettó 122 százalékot is elérte, az intézkedéstől elsősorban az orvosok körében is jelentős elvándorlás csökkenését, de a korrupció felszámolását is remélik a hatóságok.

Megszólalt a témában Alexandru Rafila román egészségügyi miniszter is, leszögezve: teljességgel elfogadhatatlan, hogy az orvosok pénzt vagy anyagi javakat kérjenek a betegektől a szolgáltatásaikért. A szociáldemokrata tárcavezető – aki 2014 és 2018 között Románia képviselőjeként tevékenykedett az Egészségügyi Világszervezetnél a hét végén úgy nyilatkozott: a hálapénz követelése bűncselekmény, amit a pácienseknek is el kell utasítaniuk. Másrészt úgy vélekedett, „nem szabad a másik végletbe esni”, és egy doboz édesség vagy egy csokor virág elfogadását jogtalan haszonszerzésnek minősíteni. Az egészségügyi miniszter szerint nyíltan kell beszélni a hálapénz jelenségéről, meg kell értetni a páciensekkel: nincs szükség arra, hogy a köszönetüket pénzben vagy anyagi javakban fejezzék ki. „Az orvos számára a legnagyobb hála az, hogy a betege meggyógyult, és elégedett a kapott orvosi szolgáltatásokkal” – mondta Alexandru Rafila.

Különben a romániai egészségügyet – közvetve vagy közvetlenül – rendszeresen megrázzák nagy korrupciós ügyek is. A DNA ugyancsak nemrég indított bűnvádi eljárást Gabriel Tutu, a Romarm védelmi ipari tröszt vezérigazgatója és Victor Piturca labdarúgóedző, a román válogatott korábbi szövetségi kapitánya ellen egészségügyi védőmaszkok beszerzésével kapcsolatos panama miatt. A volt futballkapitányt befolyással üzérkedéssel gyanúsítják, miután a bukaresti védelmi minisztérium az edző fiának, Alexandru Piturcának a cégével kötött 100 ezer FFP3-as védőmaszk beszerzéséről szóló szerződést a világjárvány idején. Piturca állítólag a hadsereg sportklubjánál, a Steauánál ápolt kapcsolatain keresztül vette rá a védelmi tárca illetékeseit, hogy fia cégét bízzák meg a kétmillió eurós beszerzéssel. Azért indult eljárás a tárca közbeszerzése ügyében, mert a Kínából importált védőmaszkok nem feleltek meg a hatályos szabványoknak, és senki nem használta őket.