A meglóduló infláció miatt a szlovák háztartások egyre kevesebb pénzt képesek megtakarítani, a lakosság spórolási képessége 1995 óta nem látott mélypontra esett.
Egy átlagos szlovák háztartás az elmúlt év végén a rendelkezésére álló jövedelmének csupán a 3,6 százalékát volt képes félretenni, míg a Szlovákiát is magában foglaló eurózónában az átlagos megtakarítási mutató 14 százalék körül mozgott
– mutatott rá az Intesa-leány Vseobecná Úverová Banka (VÚB), Szlovákia második legnagyobb pénzintézete friss pénzpiaci elemzése. Ráadásul e megtakarítás fele a 2. nyugdíjpillérbe ment, ami kötelező spórolásnak tekinthető.
Egybevetésül: 1997-ben még 15 százalék volt a megtakarítási ráta, 2005 és 2010 között 6 százalékról 10-re kúszott fel, 2020-ban, a pandémia idején pedig 13-ra. Az erőteljes visszaesés a szlovákiai háztartások banki megtakarításain is meglátszik.
A megtakarítások tavaly 400 millió euróval, 46 milliárdra estek vissza, amire a 2009-es nagy recesszió óta nem volt példa. Viszont a pénzintézetekben pihenő pénz után minimális kamatot fizetnek, ami nem kedvez a megtakarításoknak.
A nagyobb költekezéssel párosuló alacsony megtakarítási ráta átmenetileg segíti a gazdaságot, azonban az elért életszínvonal megőrzését célzó magas kiadások miatt a családoknak kevesebb pénzük marad a későbbiekben. A 15 százalékos infláció és az alig 10 százalékos bérnövekedés mellett a munkavállalók életszínvonala csökken. Tavaly a reálbérek 5 százalékkal estek vissza, amire ebben az évezredben nem volt példa, és az idén további másfél százalékkal mérséklődhetnek. Ráadásul a lakosság adósságállománya 2022-ben 4,3 milliárd euróval nőtt az előző évhez képest, ami nem csoda, hiszen a hitelkamatok meglódulása előtt havi szinten simán 1 milliárd eurónál is több jelzáloghitelt vettek fel. A romló anyagi helyzet a közvélemény-kutatásokban is tükröződik.
A szlovákiai munkavállalók 68 százaléka kimondottan rossznak tartja az életszínvonalát. Ugyanezt a felmérést egyidejűleg végeztük el Szlovákiában és Csehországban, ez utóbbiban a lakosság csupán 42 százaléka látja ilyen borúsan a helyzetét
– mondta Martin Malo, a Grafton és a Gi Group ügynökség Szlovákiáért és Csehországért felelős igazgatója. „Az általunk megkérdezettek mintegy fele csökkentette az étterem-látogatásokat, és nemcsak az energián, hanem az élelmiszereken is spórolni kezdett. A munkavállalók több mint egyharmadának az is gondot okoz, hogy megengedhesse magának a nyaralást, majdnem egynegyedük kevesebbet használja az autóját, 11 százalékuknak pedig a számlák kifizetése is nehézséget okoz” – állítja Malo. A háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly 12 százalékkal, vagyis mintegy 6,6 milliárd euróval csökkent. Egy főre vetítve a nettó pénzügyi vagyon tekintetében az elmúlt év közepén Romániával és Bulgáriával egyetemben a sereghajtók között állt Szlovákia az uniós rangsorban – állítja Michal Lehuta, a VÚB elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.