késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Káoszt okozott a sportdiplomáciában is a háború, nagy a bizonytalanság a párizsi olimpia előtt
Sportangyalok a neve annak a honlapnak, amely az ukrán háborúban elesett sportolókat listázza. Volodimir Zelenszkij elnök beszámolója szerint idén február elejéig 228 sportoló, edző és sportszakember veszítette életét a harcokban, amire a nemzetközi sportvilág egyetlen megfelelő válasza, ha kitiltja Oroszország sportolóit a versenyekről.
Fotó: Darrian Traynor
Miután tavaly február 24-én kitört a háború, a legtöbb nemzetközi sportszervezet így is tett – több esetben az oroszokkal baráti Fehéroroszország képviselőit ugyancsak száműzve –, ám egy teljes évvel később sem világos, részt vesznek-e orosz sportolók a világ legnagyobb sporteseményein, például a Budapesten rendezendő atlétika-világbajnokságon.
Az elesett ukrán sportolók emlékoldalán lehet olvasni Olekszandr Oniscsukról, az Európa- és többszörös ukrán bajnok íjászról, aki felesége mellett öt, tíz és tizenkét éves gyermekét hagyta hátra;
Jevhen Obedinszkijről, a vízilabda-válogatott egykori csapatkapitányáról, aki az agytumorját túlélte, de egy mesterlövész végzett vele a saját erkélyén,
így a gyermekei elárvultak, miután az édesanyjuk belehalt a legkisebb testvér szülésébe; vagy éppen Szerhij Pronevicsről, aki még békeidőben, de teljes hadi felszerelésben lefutotta a maratonit 4 óra 36 perc alatt, ez pedig rekord. Bahmutnál a harcokban meghalt a 25 esztendős műkorcsolyázó, Dmitro Sarpar és a 22 éves tízpróbázó, Volodimir Androscsuk is.
Zelenszkij éppen Bahmutba hívta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét, a német Thomas Bachot, miután a NOB felpuhítva a háború kitörése utáni álláspontját, az eltiltás helyett annak megvizsgálását vetette fel, hogy az orosz és fehérorosz sportolók „semlegesként” miként vehetnének részt a következő ötkarikás játékokon 2024-ben, Párizsban.
Háborgás a NOB felvetése kapcsán
Volodimir Klicsko, az 1996-os olimpia ökölvívó bajnoka – mellesleg Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko öccse –, valamint az aranylabdás ukrán labdarúgó, Andrij Sevcsenko videónyilatkozatban, illetve Twitter-bejegyzésben ellenkezett, 34 ország kormánya pedig közös közleményben.
Az aláírók között szerepel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Németország, amelyek a 2021-ben, Tokióban megrendezett játékokon kitették a résztvevő sportolók egyötödét,
a további aláírók között pedig ott van Lengyelország, Lettország, Litvánia és Dánia, amelyek bojkottal fenyegettek a NOB felvetése kapcsán.
Fotó: Mark Metcalfe
Változatlan az álláspontja ugyanakkor az európai és nemzetközi labdarúgó-szövetségeknek (UEFA, FIFA), amelyek kitiltották az oroszokat a sorozataikból – a fehéroroszokat nem –, így a válogatott elveszítette esélyét, hogy kijusson a Katarban megrendezett világbajnokságra, előtte pedig a Kazanyba tervezett európai Szuperkupa-mérkőzést is elvették.
A főleg európai elszigetelődés miatt az orosz szövetség elgondolkodott, hogy átkérje magát az ázsiai kontinentális szövetségbe – sportszakmai okokból Ausztrália is ide igazolt 2005-ben –, ám ott sem örültek az ötletnek, így az orosz futballfőnök, Alekszandr Djukov jobb híján úgy nyilatkozott: fontos lenne, hogy legalább a 2026-os világbajnokság selejtezőiben részt vehessenek.
Békét kiabálni a meccs után
Az ingoványos kérdés, hogy a például nemzetközi versenyeket járó, a háborút nem támogató orosz sportolókat (és csapatokat) jogos-e büntetni. Vagy ennél fajsúlyosabb, hogy Oroszország propagandacélokra használ(na) minden orosz sportsikert, és betagozná a Nyugattal szembeni kommunikációs stratégiájába, aminek csakis úgy lehet elejét venni, ha az orosz (és fehérorosz) sportolók el sem indulhatnak a versenyeken.
Ha tehetnénk valamit a békéért, nem gondolkoznánk egy percet sem, de nem tehetünk semmit. Rendszeresen büntetik az orosz és fehérorosz sportolókat, de ez segít a háború lezárásában? Mit várnak tőlünk, kiabáljunk a mérkőzések közben, hogy békét akarunk?
– kérdezte az éppenséggel fehérorosz teniszező, Arina Szabalenka a januári Australian Open előtt, amit meg is nyert a kazah színekben induló, de moszkvai születésű és sokáig az orosz válogatottat erősítő Jelena Ribakina ellen.
Tavaly nyáron Wimbledonban ráadásul Ribakina győzött a női egyes fináléjában, mire az orosz szövetség elnöke, Samil Tarpiscsev nyomban magukénak minősítette a sikert, mondván, az orosz iskola növendéke győzött.
Mi lesz a budapesti vb-n?
Az idei év legnagyobb sporteseménye az atlétikai világbajnokság lesz, méghozzá Budapesten, a Csepel-szigetcsúcsán épülő új stadionban, illetve a gyalogló és maratoni számok a belvárosban.
Fotó: Pool for Yomiuri / AFP
Jelen állás szerint ezeken nem vehetnek részt az oroszok és a fehéroroszok sem, az előbbiek ráadásul nemcsak a háború, hanem a nemzeti szövetségre a központi doppingolás miatt 2015-ben kiszabott felfüggesztés okán – habár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) később lehetőséget adott az egyéni elbírálásra,
így nyert semlegesként 2021-ben olimpiai ötkarikás aranyérmet Marija Laszickene női magasugrásban, akárcsak két szabadtéri és egy fedett pályás vb-n is.
A WA márciusban tárgyalja a dopping miatti felfüggesztést – és csak ezek után foglalkozik a háború kitörésekor hozott eltiltásokkal. Ugyanakkor a szervezet elnöke, a brit Sebastian Coe kijelentette: az Ukrajna megtámadása miatt életbe léptetett büntetés feloldására márciusban ő nem lát esélyt, mivel a határozatot kiváltó okok egy évvel a háború kitörése után, jelenleg is fennállnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.