Unikornisvadászat: csodavárás, vagy tényleg Észtország nyomába eredhetünk?

„Startupnak az exponenciális növekedésre képes, legfőképp technológiai, induló vállalkozást nevezzük, amely üzleti modelljében még nem találta meg az ismételhető megoldást, hanem folyamatosan keresi azt, és így próbálja kielégíteni a lehető legnagyobb ügyfélkört” – mondta a Világgazdaságnak Hild Imre, a Magyar Innovációs Szövetség startupdivíziójának vezetője, hozzátéve, a világ legnagyobb üzleti gyorsítóprogramja, vagyis akcelerátora, a Y Combinator havi 7 százalékos gyarapodást állapított meg egy startup esetében. Ha ez nem valósul meg, nehezen definiálható a vállalkozás. A kkv-k és a nagyvállalatok például nem képesek ekkora növekedést lemenedzselni. 

Hild szerint az elmúlt években nálunk is megindultak az exitek – amikor egy startup teljes vagy jelentős többségi tulajdonrészét továbbértékesítik – és a nagyobb finanszírozások, köszönhetően annak, hogy az alapítók rájöttek, a hazai helyett a nemzetközi piacon kell észrevétetni magukat. A szakember úgy fogalmazott, a magyar startupok nem a fogyasztóknál érnek el sikereket, hanem a vállalatoknál, főleg a külföldieknél. Sokan költöznek ki manapság tőlünk Londonba, vesznek részt elismert akcelerátorban és vonnak be tőkét más országokból.

A Prezi vagy a Ustream sikere, elismertsége (a LogMeIn szerinte több esetben nem startupként viselkedett) is annak tulajdonítható, hogy szakítottak a korábbi tendenciával, és a tört angolság helyett felkészülten, jól kommunikálva érkeztek a befektetőknek tartott rövid és lényegre törő prezentációkra, a pitchekre – jegyezte meg Hild Imre.

Magyar sikertörténet: Prezi.com

A Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter nevéhez fűződő Prezi egy zoomoláson alapuló prezentációs eszköz, melyben egymást követő diák sora helyett az előadó egy digitális vásznon szabadon elhelyezett információs térképet járhat végig. A 2008-ban indult startupnak mára több mint 75 millió felhasználója van 190 országban, 250 alkalmazottjából 190-et Magyarországon foglalkoztat, míg a többiek San Franciscóban dolgoznak. A Prezit a Microsoft Startup konferenciáján beválasztották a legjobb 30 projekt közé, az amerikai piacra lépést követően a szoftvert az Egyesült Államokon kívül más angol nyelvű országban is terjesztik a Sunstone Capital segítségével. 

Három verzióból választhatnak a felhasználói: az ingyeneshez 100 megabájt tárhely jár, a 39 euróba (15 437 forint) kerülő Enjoyhoz 500, a 119 eurós (47 102 forint) Pro csomag pedig titkosítás és netkapcsolat nélkül is használható.

Az IBM nem sajnálta a pénzt a Ustreamre

A 2007-ben, az Irakban állomásozó amerikai katonák és családjaik, hozzátartozóik közötti kommunikáció megsegítésére létrehozott, részben Fehér Gyula által alapított Ustream videóstreamoldal néhány év alatt nőtt a semmiből 200 fős céggé, több tízmillió dolláros árbevétellel. Az IBM 2017-ben vásárolta fel. 

A névváltoztatást követően IBM Cloud Videóként (azóta már IBM Watson Mediaként) futó szolgáltatás vállalatok és műsorszolgáltatók számára biztosít felhőalapú videóstreaming, azaz internetes műsorsugárzási lehetőséget, a közleményektől kezdve az előadásokon át az élő koncertközvetítésig. Központja San Franciscóban van, fejlesztési részlege Budapesten, adatközpontjai pedig a kaliforniai San Joséban, Amszterdamban, valamint Tokióban. 180 embernek ad munkát. 

Hild úgy véli, hogy elsősorban az ötletek nem elég korszerűek a magyar startupoknál, az asztalfoglaló és babaruha-cserélő applikációk kora ugyanis lejárt. „Az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seonnak – melynek megoldását többek között a Revolut, a Wise, a NuBank, a KLM vagy az AirFrance használja – például sikerült megtalálnia, hogy mi az, amit a világ értékel, amire szüksége van” – tette hozzá. 

Hild Imre arról is beszélt, hogy a startuposokról kialakult egy sztereotípia: többen kapucnis, baseballsapkás fiatal férfiakat azonosítanak személyükben, akik jól el tudják adni magukat. Ezzel szemben a valóság az, hogy 

„Ha nem érti az ügyfél, hogy mit akarsz mondani a termékeddel, akkor nem kell lefejlesztened” – mutatott rá. Szerinte az sem elvárás, hogy a befektetők legyenek elragadtatva az ötlettől, hiszen a TikTok 160 milliárd dollárral úgy vált a világ legsikeresebb startupjává, hogy eleinte sokan egyáltalán nem értették, pontosan miről is szól. A kutatások kulcsfontosságúak – hangsúlyozta –, hiszen elsősorban a megfelelő ügyfélkört kell megtalálni. 

A Startup Hungary vezetője, Biás Csongor korábban úgy nyilatkozott, hogy mivel nálunk a legnagyobb az állami és európai uniós források aránya a startupok mögött, ez elkényelmesíti a legtöbb hazai vállalkozást. Gyakorlatilag minden ország kinevelt az elmúlt években néhány unikornist – olyan privát, tehát még nem tőzsdén lévő céget, amelyet legalább egymilliárd dollárra értékelnek –, hazánkban viszont a LogMeIn óta ilyenre nem volt példa. 

A LogMeIn más volt, mint egy átlagos startup

Ahogy arra Hild Imre is rámutatott, a részben magyar alapítású, de bostoni székhelyű LogMeIn nem úgy viselkedett, mint egy átlagos startup, ráadásul idejekorán nagy sikereket ért el: már 2009-ben az amerikai Nasdaq tőzsdén kereskedtek a részvényeivel, és legnagyobb növekedését sem itthon érte el, unikornissá külföldön vált. A Budapesten bejegyzett tech céget a Francisco Partners magántőke-vállalkozás leányvállalatai vásárolták fel 2019 végén részvényenként 86,05 dollárért. 

A társaság fő terméke, hogy egy szoftver segítségével a böngészőből lehet távoli számítógépekre belépni, hatalmas segítség a home office-ban dolgozóknak. 2022-ben Go Tora változtatta a nevét. 

Hild Imre szerint az elmúlt években a következő magyar startupok emelkedtek ki a mezőnyből:

• a Seon Technologies,
• a Bitrise (a mobilos fókuszú CI/CD platformot kínáló vállalkozás máig az egyetlen olyan magyar cég, amelyet beválasztottak az Y Combinatorba),
• az aiMotive (az önvezető technológiákat fejlesztő szoftvercéget decemberben rekordösszegért vette meg az Opelt, a Fiatot és a Peugeot-ot tulajdonló Stellantis),
• a Turbine AI (a magyar gyógyszerkutató startup digitális sejtmodellek és szimulált kísérletek segítségével modellezi le, hogy a rákos sejttípusok bizonyos gyógyszerekre milyen reakciót fognak adni),
• az Antavo (a hűségprogram-menedzsmenttel foglalkozó társaság novemberben több mint 4 milliárd forintos befektetési kört zárt),
• a Tresorit (az iparágán belül technológiai éllovasnak számító, magyar alapítású IT-biztonsági cégben 2021 júliusában több mint 17 milliárd forintért szerzett többségi tulajdont a Svájci Posta),
• a Growww Digital (a miskolci vállalkozás megtérülésfókuszú hirdetéskezeléssel, PPC-kampánymenedzsmenttel foglalkozik),
• a FaceKom (digitális megoldásait a legnagyobb hazai, nemzetközi és magyar tulajdonú bankok – az OTP Bank, a K&H Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank és a Budapest Bank – is használják), 
• a Recart (az egyik vezető marketingszoftvert fejlesztik a Messengerre, amellyel dollárszázmilliós pluszbevételt hoznak a webshopok konyhájára),
• a Talk-a-Bot,
• a Webshippy (az innovatív logisztikai, fulfillment és dropshipping megoldásokat nyújtó fóti startupban a Trans-Sped vett 27 százalékos részesedést 2021 januárjában),
• a SuperPowered (a hangtechnológiára szakosodott kápolnásnyéki cég az első magyar startup, amelyik bekerült a TechStarsba, a világ legnagyobb inkubációs hálózatába),
• a Synetiq (a társaság innovációja érzelmi kutatásokkal járul hozzá a médiatartalom-gyártók – köztük a BBC vagy az HBO – munkájához),
• a ConfigCat (a hazai fejlesztésű szoftverszolgáltatás elsősorban fejlesztőmérnököknek segít a mindennapi munkájukban),
• Shapr3D (a 3D tervezőszoftvert fejlesztő vállalkozás 14,5 millió dollár tőkét vont be tavaly),
• Commsignia (a magyar alapítású startup a jármű-kommunikációs – V2X – piac globálisan meghatározó szereplője),
• Shoprenter (a bérelhető webshopokra specializálódott társaság Debrecenből indult, mára Lengyelországot is meghódította),
• Billingo (az online számlázó sokáig uralta a piacot, jelenleg az a célja, hogy virtuális pénzügyi vezetővel lássa el a magyar vállalkozásokat), 
• Distinction (a mobilappfejlesztő társaságot a Skyscanner vásárolta fel),
• NNG (a navigációsszoftver-gyártó cégből ismerte meg az ország Balogh Pétert, az egyik legsikeresebb self-made magyar üzletembert), 
• Volteum (1,25 millió eurós befektetési kört zárt novemberben az elektromosjármű-flottáknak útvonalat tervező startup).

A Seon lehet a következő unikornisunk, Észtország az etalon

Hild azt is elmondta, szakmai körökben az az általános vélekedés, hogy a legközelebbi magyar unikornis a Seon lehet. 
„Az összetartásra lehet alapozni, erre Észtország az egyik legjobb sikerpélda” – magyarázta. 

Ezek a milliárdosok aztán visszaforgatták a vagyonuk nagy részét az iparágba, ezáltal egészen más lett a narratíva a startupok között: verseny helyett segítették egymást. A TransferWise-é is érdekes történet: a két egykori Skype-os észt férfi megunta, hogy rossz árfolyamon küldik haza pénzüket Londonból, így megalapították a ma már Wise néven működő szolgáltatást. Azóta több millió ember, valamint cég bízza rájuk a pénze mozgatását, mellyel banki díjakat, időt spórolnak meg nekik. „A Seon lehet a mi unikornisunk, de ez is amolyan csodavárás. Mindenesetre bízunk benne” – zárta mondandóját Hild Imre.