A nagy európai energiaverseny – A keletmediterrán szénhidrogénvagyon lehet a megoldás?

Bár a legfrissebb energiagazdasági hírek alapján úgy tűnhet, hogy Európának sikerült elkerülnie a legrosszabbakat, és nem omlott össze a kontinens energiaellátása, azonban az így kivívott győzelem még korántsem mondható véglegesnek. A döntéshozók jelenleg is keresik annak lehetőségét, hogy diverzebbé és ezáltal biztonságosabbá tegyék a kontinens energiaellátását. Számos szakértő gondolja úgy, hogy a megoldás közelebb lehet, mint sejtenénk. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyre-másra fedeztek fel jelentős kiterjedésű földgáz- és kőolajmezőket a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az így feltárt készletek amellett, hogy alapjaiban rajzolhatják át a teljes régió energetikai térképét, fontos szerepet játszhatnak majd Európa ellátásbiztonságának megteremtésében.

De vajon mely országok rendelkeznek ezekkel az újonnan felfedezett készletekkel, és valóban segíthetnek Európa jelenlegi szorult helyzetén? Erre kerestük a választ a Századvég Kelet-Mediterráneumról szóló elemzésében, amelynek legfontosabb tanulságait cikksorozat formájában mutatjuk be.  

Óriási szénhidrogénvagyont rejthet a Földközi-tenger keleti medencéje

A Kelet-Mediterráneum a Földközi-tenger keleti medencéje, amelyet gyakran Levantei-tengernek is neveznek. Ennek az egzotikus déli területnek a partvonalán mintegy hét ország osztozik: Görögország, Törökország, Ciprus, Libanon, Szíria, Izrael és Egyiptom. Bár a térség jól ismert páratlan kulturális és természeti adottságai okán, kevesen tudják, hogy a kelet-mediterrán medence rejti a régió legnagyobb, világviszonylatban is jelentős szénhidrogén-erőforrásait. A következők során a párizsi székhelyű Observatoire Méditerranéen De L’energie szervezet szakmai elemzéseire alapozva röviden áttekintjük a régiós szénhidrogénvagyon felfedezésének alakulását.

Egyiptom, a régiós gázkitermelés úttörője

Az első nagyobb felfedezésre egészen 1969-ig kellett várni, amikor is az egyiptomi Abukir városának sekély part menti vizeiben földgáz nyomaira bukkantak. A későbbi kutatások során kiderült, hogy a Nyugat-Nílus deltájában óriási földgázvagyon rejtőzik. Az elsőként felfedezett mező kitermelését 1979-ben kezdték el, és két további mezővel bővítették 1994-ig. Napjainkban ez az egyik legrégebbi, még ma is működő földgázkitermelési terület a Földközi-tenger térségében.  Majd a 2000-es évek után felgyorsultak az események. Tetemes források érkeztek az új mezők és kitermelési helyek felfedezésére, aminek következtében a későbbiekben további 2 ezermilliárd köbméternyi új, potenciálisan kitermelhető földgázmezőt sikerült azonosítani. Ahhoz, hogy egyáltalán értelmezni tudjuk ezt az elképesztő mennyiséget, érdemes figyelembe venni, hogy hazánk a teljes 2020-as év során összesen 10,44 milliárd köbméternyi földgázt használt fel. Ezen metodika alapján 

Ráadásul minden esély megvan arra, hogy a már most is elképesztő egyiptomi készletek tovább bővülnek a jövőben, ahogy erre az USA geológiai szakszolgálata is rámutatott. Az amerikai hivatal becslései szerint a régióban még további több ezermilliárd köbméteres gázvagyon található.

Izrael csak megkésve csatlakozott a nagy keletmediterrán energiaversenybe

A térség másik jelentős szereplője Izrael. Az 1990-es évektől több kisebb-nagyobb felfedezés is történt, mint például az Északi Noé- és Mari-B-gázmezők felfedezése, de ezek a mezők eltörpülnek a későbbiekben feltártakhoz képest. A legnagyobb lökést a Tamír- (2009) és a Leviatán-gázmező (2010) felfedezése adta, amelyek kitermelhető készletei meghaladják még a 740 milliárd köbmétert is. Napjainkig még további 105 milliárd köbméterrel sikerült bővíteni a meglévő készleteket. Az óriási földgázvagyon mellett jelentős mennyiségű kitermelhető kőolajkészletet is sikerült feltárni, ami sokat segíthet Izrael saját ellátásának hosszú távú megteremtésében. Ráadásul itt is találhatók még további felfedezetlen készletek, így 

Törökország és Ciprus még a rajtvonalnál

A térségben egyre-másra felfedezett tetemes készletek afféle öngerjesztő folyamatként még tovább gyorsították a kutatásokat. Ezek láncolata vezetett végül az egyik leginkább konfliktusokkal terhelt, ciprusi Aphrodite-gázmező felfedezéséhez a sziget délkeleti oldalán. Az izraeli Leviatán-gázmezőtől mindössze 50 kilométerre található gázmező az előzetes becslések szerint mintegy 200 milliárd köbméter földgázt rejt. Mivel a vizsgálatok szerint egy igencsak kiterjedt gázmezőről van szó, a felfedezést követően mozgásba lendültek a régió „politikai” fogaskerekei, aminek elsődleges oka, hogy Ciprus szigete nem egységes. A felfedezett gázmezők bizonyos területeire pedig mind az Észak-Ciprusi, mind a Ciprusi Köztársaság igényt formál. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szóban forgó felek patrónusai, azaz Törökország és Görögország igyekszik minél erősebb pozíciókat kialakítani a térségben a még felfedezés előtt álló esetleges gázmezők reményében. 

Szíria és Libanon egyelőre még nem tudja kiaknázni a lehetőségeit

A közelben fekvő szíriai és libanoni gázmezőkről még nem rendelkezünk elég ismerettel. A múltban lezajlott geopolitikai események miatt a kutatások jellemzően nem ezekre a területekre fókuszáltak, ám valószínűleg még itt is találhatók további nagyobb készletek. Bár a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint Szíria még jelenleg is rendelkezik bizonyos kitermelési kapacitásokkal, ezek mértéke régiós viszonylatban elenyésző. A térségben uralkodó nyugtalanság és a politikai stabilitás hiánya azonban egyelőre nem sok lehetőséggel kecsegtet Damaszkusz és Bejrút számára.

A potenciálisan kiaknázható készletek óriásiak

Mint ahogy azt láthatjuk, egészen elképesztő földgázvagyon található a régióban. A potenciálisan kitermelhető készletek alapján valóban indokolt lehet a megkülönböztetett európai figyelem, érdemes azonban vizsgálni a kitermelés és a szállítás kérdéskörét is. Ugyanis ezeket az erőforrásokat nem elég csupán felfedezni, de ki is kell termelni és el is kell szállítani ahhoz, hogy érdemben segíthessünk kontinensünk szorult helyzetén. A következő cikkünkben a régió ezen aspektusait fogjuk ismertetni.