A hírközlési piacot sem hagyta hidegen a koronavírus-járvány

Az Európai Unió döntései és különböző nemzetközi elemzőcégek jelentései alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a járvány kitörése óta rendszeresen készít összefoglalókat a piac és a nemzetközi szabályozás alakulásáról.

Ezek nyomán az elmúlt egy hónapban a telekommunikációs cégek jövőjéről szóló előrejelzések, az 5G-s késlekedések, valamint a mobilapplikációk és mobilitási adatok felhasználásával kapcsolatos európai bizottsági-ajánlások álltak a középpontban – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleményében.

A járvány elleni védekezésben az eddigieknél is jobban felértékelődnek az infokommunikációs szolgáltatások, többek között a kapcsolattartás, a távoktatás és a távmunka biztosítása miatt. A gazdaság krízise azonban ezt az ágazatot is nehéz helyzetbe sodorhatja.

A trendeket értékelő NMHH-s összefoglalókból négy téma érdemel különös figyelmet:

3,4 százalékos visszaesést jósolnak a távközlési cégeknél

Az Analysys Mason 32 ország, köztük hazánk vizsgálatán alapuló áprilisi előrejelzése szerint a járvány – a gazdaság többi szereplőjéhez képest – kevésbé fogja negatívan érinteni

a távközlési szektort annak viszonylagos rugalmassága miatt: 3,4 százalékos visszaesést jósolnak 2020-ra.

Az elemző cég tavaly még 0,7 százalékos emelkedést jelzett, így összességében 4 százalék lehet a veszteség.

A távközlési szolgáltatók azonban képesek lehetnek arra, hogy kezeljék a helyzetet a beruházások halasztásával és a működési költségek visszafogásával. A teljes konszolidáció viszont csak 2022 végére várható a munkanélküliség miatt.

Vizsgálatuk alapján a mobilcégeknek valószínűleg nehéz lesz fogyasztóikat magasabb árú mobilcsomagok felé terelni, ami

tovább fogja rontani az előfizetőnkénti átlagos bevételt is

– ezt igazolja már néhány új szolgáltatói promóció. A növekvő munkanélküliség szintén csökkenti a bevételeket idén és még jövőre is.

Az új eszközök vásárlása is visszaesést fog mutatni, ami nehezíteni fogja az 5G szolgáltatások terjedését. Az EU-n kívüli roamingbevételek bezuhanását a szolgáltatók jövőre sem fogják tudni kompenzálni.

A helyhez kötött szolgáltatási szegmenst viszont nem fogja drámaian befolyásolni a járvány, bár a növekedés kisebb lesz az előre jelzettnél, mert a járvány miatt a helyszíni telepítések akadozhatnak. A mobilcégek üzleti szektornak nyújtott szolgáltatásaik utáni bevételeit a vállalati utak elmaradása ugyan csökkenti, de ezt némiképp kompenzálja, hogy az otthon dolgozó munkavállalók egy része a járvány idejére mobilkészüléket kapott.

13 százalékkal csökkent a telekommunikációs cégek árfolyama

Az, hogy a telekommunikációs cégek sem fogják gond nélkül átvészelni ezt az időszakot, már most meglátszik a tőzsdei árfolyamokon. A Reuters április 14-i összeállítása az ún. MSCI-indexet vizsgálta, amelyet 23 ország több mint 1600 társaságának a teljesítményéből – részvényátlagából – képeznek (Magyarország nélkül).

Az elemzés szerint a telekommunikációs szolgáltatások MSCI-indexe 13 százalékot gyengült az év eleje óta, miközben ez az érték az egészségiparban 6 százalék,

a technológiai vállalatokra vetítve 8 százalék és a fogyasztási cikkeket nézve mindössze 10 százalékkal csökkent.

Több elemző szerint ennek az lehet az oka, hogy a cégeknek jelenleg plusz terhet és kényszerű kiadásokat jelent, hogy a szolgáltatásaikat fenntartsák és kiszolgálják az online üzletágakat – írja a Reuters. A távközlési cégek – egyelőre, a józan logika ellenére – nem váltak a járvány nyertesévé, bármennyire is állják a megnövekedett forgalom rohamát.

Mi lesz az 5G-s hálózatok kiépítésével?

A kialakult gazdasági helyzet miatt az 5G hálózatok kiépítése akár egy évet is késhet a Telecoms.com első felmérései szerint, pedig néhány hónapja még minden tanácsadó cég az 5G évének kiáltotta ki 2020-at. Felemás a kép a frekvenciaértékesítések terén is.

Vannak országok, ahol változatlan az érdeklődés az 5G-rendszerek számára értékes spektrumrészekért, máshol a járvány miatt inkább elhalasztották a frekvenciák értékesítését.

A magyar helyzetet tekintve biztató, hogy az NMHH március 26-án élénk érdeklődés mellett, több mint 128 milliárd forintért értékesítette a tavaly indult eljárásba bevont frekvenciák zömét,

a Telekom pedig a Vodafone után Magyarországon másodikként, április 9-én már el is indította kereskedelmi 5G-szolgáltatását.

Egységes európai adatfelhasználási megközelítésre van szükség

Az NMHH összefoglalója röviden kitér az Európai Bizottság által április 8-án kiadott ajánlásra is, amely részletezi, milyen intézkedésekre van szükség a koronavírus elleni mobilapplikációk és mobilitási adatok felhasználásakor.

A különféle nemzeti intézkedések ugyanis – például a cellaadat-alapú nyomon követés – aggályokat vetnek fel az alapvető jogokkal kapcsolatban.

A bizottság már rögzített néhány általános biztosítékot, köztük azt, hogy a személyes adatokat kizárólag a vírus elleni védekezéshez lehet feldolgozni; kereskedelmi vagy bűnüldözési célokra nem.

Rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy szükség van-e a személyes adatokra, amikor pedig már nem, az érintett adatokat meg kell semmisíteni, kivéve, ha azok tudományos értéke meghaladja a személyes jogokra gyakorolt hatásukat. Mindemellett a bizottság kiemelte: a mobilitási adatokra nagy szükség van a járvány terjedésének feltérképezéséhez és előrejelzéséhez, a kórházak szükségleteinek becsléséhez, valamint a korlátozási és más intézkedések hatékonyabbá tételéhez.