Az orvosokon keresztül lehet eladni a hazai gyógyszolgáltatásokat

Magyarországon a fürdőszolgáltatások árbevétele jelentősen elmarad a szálláshelyek és a vendéglátás számaitól. Míg az egészségturizmus 155 milliárdos árbevétele mellett a szálláshelyeknek 71 milliárd forint árbevételük képződött tavaly, addig a gyógyászati és egészségmegőrzési szegmens csak 13 milliárd árbevételt realizált – ismertette Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke egy szakmai háttérbeszélgetésen. Eszerint 2017-ben 30 millió vendégéjszakát realizáltak hazánkban, ebből hotelben 24,2 milliót, gyógyszállodában több mint 2,5 milliót. A külföldi vendégek száma 2013–2017 között 17 százalékkal ugrott meg, ám a belföldieké közel 68 százalékkal nőtt – tette hozzá Ruszinkó Ádám.

Míg 2013-ban 31,6 milliárd, tavaly már 48,6 milliárd forint volt a gyógyszállodák teljes árbevétele, ami 54 százalékos bővülés. A sikersztorit tovább lehet írni, csak átgondoltabb stratégiára van szükség – vélik turisztikai szakemberek.

Magyarországon több mint 1400 kút és termálforrás van, valamint orvosilag bizonyítottan gyógyító hatású gyógyvízből is 256-féle, de a gyógyvizek országában tavaly csak 2,3 millióan vették igénybe a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által kínált gyógyszolgáltatásokat – fejtette ki Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A hazai fürdőszektor pénzügyi helyzetének rendezése módfelett fontos lenne, mivel a magyarországi gyógyfürdők túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közcégeknek egy versenypiacon kell megélniük.

Budapesten a konferenciaturizmusban, vidéken a gyógy- és egészségturizmusban kellene kihasználni a tartalékokat, ezért az első számú törekvés, hogy készüljön egy olyan nemzetközi kutatás, amely végre a nemzetközi piacon is eladhatóvá teszi a gyógyturizmust – mondta Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.

A gyógyturizmus keretében országszerte negyven szálloda 5200 szobát működtet. A szállodák jó néhány évre megkapják a gyógy­minősítést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ), de olyan jogszabályok alapján, amelyek már jó pár éve elavultak – árnyalta Könnyid László az ágazat problémáit. Példaként említette, hogy az ÁNTSZ nem ismeri még azt a technikát, hogy ózonnal lehet a gyógyfürdők vizét tisztítani, ami szerinte nonszensz. Ugyanakkor a legionella évekkel ezelőtti szabályozása a legjobb szándék mellett a túlszabályozásra példa. A magyar jogalkotásból hiányzik, hogy időnként megvizsgálja: a jogszabály mennyire életképes.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja