A közös márkaépítés erősítheti a magyar borturizmus nemzetközi vonzerejét is

Ahogy megjön a tavaszi jó idő, lassan kedvük kerekedik a bort nem megvető embernek egy újabb nekiiramodásra történelmi borvidékeinkre. Jobban esik a bor a pincében vagy a szőlőben, és egyébként is kíváncsian várjuk már a találkozást kedvenc borászunkkal. Meg kell beszélni a soha meg nem szűnő nehézségeket! Az interneten való kutatás során aztán rengeteg hírre és programajánlatra lehet bukkanni, például olyan nagyszabású akcióra is, amilyenre minden bizonnyal Magyarországon is nagy igény lenne. Ez esetben azonban Alsó-Ausztriáról van szó, ahol a Bor és Piac online portál tájékoztatása szerint egymást követik a rendezvények. Kettőt részletesen is ismertet a weblap.

Az egyik a Bortúra a Weinviertelben, Ausztria legnagyobb borvidékén. A húsz euróba kerülő, kétnapos belépő több mint kétszáz borásznál jogosít fel kóstolásra a zöld veltelini hazájában, ráadásul egy héteurós vásárlási utalvány is jár hozzá.

A másik rendezvény a Wachaui bortavasz, amelyre ugyan 25 euróba kerül a jegy, de ezért a pénzért a résztvevők valamennyi helyi – mintegy száz – borász borait megkóstolhatják, és ingyen utazhatnak a wachaui buszokkal, vonatokkal, kompokkal és hajókkal. Mindkét esetben csak a szállásról és az élelemről kell gondoskodnia a borturistának.

Érdemes azonban tovább olvasgatni, hiszen nálunk is mind több alkalom kínálkozik kulturált pincelátogatásra. Kár lenne elhallgatni, hogy óriási a fejlődés ezen a téren, egyre intenzívebben fognak össze egy-egy régió borászai Magyarországon is, hogy felülkerekedve a mindennapos piaci verseny logikáján, együtt segítsék szűkebb vagy tágabb termőhelyüket.

Idetartozik a közös márkaépítés, mint például a Balaton-felvidéki borászok olaszrizlingből készülő, „jó ivású” Balaton bora, vagy a szekszárdi gazdák sillerből készülő, méltán híres Fuxlija.

A szorosabb értelemben vett borturizmus közös szervezésére is számtalan példa akad. Emellett egyre-másra épülnek a borászok tulajdonát képező szebbnél szebb borhotelek. Egyébként érdemes ezen a téren komoly erőfeszítéseket tenni, mert van fogadókészség a programokra. A felnőtt lakosság bort fogyasztó részének a kétharmada kifejezetten érdeklődik is a borok iránt.

A megkérdezettek 28 százaléka szívesen olvas, beszél, tanul a borokról. Mivel a legnagyobb érdeklődés és tudás az 50–65 év közöttieket jellemzi, a jövő egyik fontos feladata a fiatalabb generációk borismereti oktatása. A magyar fogyasztók előnyben részesítik a hazai borokat a külföldiekkel szemben: a borszeretők háromnegyede egyáltalán nem iszik külföldi bort. A külföldi borok aránya az összfogyasztásban a 10 százalékot sem éri el.

Régiós bakancslista

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által készíttetett, de a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján is olvasható piackutatás szerint a hazai turisták többsége szívesen látogatná a magyar borvidékeket: a spontán válaszok szerint a fogyasztók leginkább a Tokaji (58 százalék) és az Egri (53 százalék) borvidéket keresnék fel. Badacsony (26 százalék) és Villány (21 százalék) a harmadik, illetve a negyedik helyen áll, majd Sopron (9 százalék), a balatoni borrégió (8 százalék) és Szekszárd (7 százalék) következik.

A teljes cikk a világgazdaság szerdai számában olvasható