Tizenegy turisztikai térségről döntött a kormány

Az eddigi öt kiemelt fejlesztési térség után most tizenegy turisztikai térséget határozott meg Magyarország területén a kormány. A hivatalosan szeptember végén létrejövő új régiókban mindezzel párhuzamosan több mint tucatnyi ingatlanfejlesztést nyilvánított kiemelt állami beruházássá a kabinet. A frissen meghatározott turisztikai térségek között régiek és újak egyaránt szerepelnek, a felsorolásban a Balaton, Sopron-Fertő, Bük–Sárvár, Tokaj és Nyíregyháza, Mátra–Bükk, Gyula és térsége, Győr–Pannonhalma, Szeged és térsége, Pécs–Villány, Debrecen és térsége, valamint Budapest környéke lett nevesítve.

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletben a Balaton turisztikai térségben hat, a Sopron Fertő turisztikai térségben hét ingatlan, illetve turisztikai jelentőségű beruházás lett kiemelt állami beruházásként nevesítve.

A Balaton turisztikai térségben a csopaki Ranolder-villa, a keszthelyi Festetics-kastélyegyüttes és parkja, az Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese, Fenékpuszta műemléki együttes, a Fenyves allé, valamint a szántódi Majorsági épületegyüttes, a Sopron–Fertő turisztikai térségben pedig a Fertő tavi vízitelep fejlesztése, a Lővérek program nemzeti konferencia központ, Fertődi Esterházy-kastélyegyüttes és ahhoz kapcsolódó területek, a Fertődi sírdomb környéke, a Nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes és ahhoz kapcsolódó területek, a Nagycenki Széchenyi-kastély parkjának részét képező Hársfasor és a Fertőrákosi Püspöki Palota szerepel a kiemelt beruházások listáján.

Hamarosan hatályát veszti az a 2016-os kormányrendelet, amely a Balaton, Sopron-Fertő és Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség környékét kiemelt turisztikai fejlesztési térségként határozta meg, amelyek közé időközben a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó, valamint a Dunakanyar térsége is felkerült. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 felülvizsgálata elkezdődött, az új térségek kijelölése vélhetően a már módosított cél és eszközrendszert tükrözi.